Az AI-generált képek árnyoldala: spammerek és csalók

Ahogy az utóbbi időben egyre jobb minőségű, valósághűbb képeket lett lehetséges létrehozni az AI segítségével, sajnos várható fordulatként következett be, hogy a közösségi oldalakon egyes felhasználók rossz célokra fordítják őket. A hatásvadász tartalmakkal szerzett nézettségnöveléstől kezdve a súlyos anyagi kárt okozó átverésekig szinte bármi lehetséges lett a generált képek által. A helyzet komolyságát már egy friss kutatás is alátámasztja, illetve több cég is felismerte problémát. A Meta bejelentése alapján közösségi oldalaikon hamarosan címkézésre kerülnek az AI képek, de mi magunk is leleplezhetjük a megtévesztő tartalmakat. 

Kiszivárogtak a hackerek adatai: kik, hogyan és mennyiért végeznek kémkedési tevékenységet Kínában?

 A hacker szó hallatán a legtöbb embernek olyan személy vagy csoport ugrik be, aki vagy akik általában különböző intézmények, kormányzatok rendszereit törik fel adatok, információk megszerzése miatt, amelyekkel később zsarolhatják áldozataikat. Működnek azonban ún. etikus hackerek is, akik nem rossz szándékkal végeznek hasonló tevékenységet. Világuk viszont rejtélyes marad az átlagemberek számára, mivel főleg a háttérben tevékenykednek. Az elmúlt években azonban többek között Kína kapcsán is egyre gyakrabban számolnak be hackertámadásokról, célpontjaik között kiemelt helyen a nagyobb amerikai cégek, valamint kormányzati intézmények álltak. Egy dokumentum szivárogtatás viszont lehetővé tette, hogy a világ megismerje az egyébként sok szempontból meglehetősen zárt országban működő hackerek titkos világát.

Mesterséges művészet

A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasított, és ez alól a művészeti világ sem kivétel. Az MI által generált digitális művészet egyre népszerűbb, és néhány alkotó és intézmény felkarolja ezt az új digitális formát. Mások azonban szkeptikusak a művészeti világban betöltött szerepével kapcsolatban. A mesterséges intelligencia (MI) lenyűgözte a felhasználókat azzal a képességével, hogy másodpercek alatt képes részletes képet készíteni, amelyek lehetnek színesek, dekoratívak. Ezek a képek olyan algoritmusok segítségével jönnek létre, melyeket úgy terveztek, hogy utánozzák azt, ahogyan az emberek alkotnak. Az algoritmusok festményeket, szobrokat, zenét, sőt, akár költészetet is létrehozhatnak. A mesterséges intelligenciát már számos más iparágban is használják, az egészségügytől a pénzügyekig, és csak idő kérdése, hogy a művészeti világban is mainstream eszközzé váljon.

Nem számít többé a feliratkozószám a Netflixnek

A nagyobb streamingszolgáltatók befolyásukat és sikerességüket korábban a feliratkozók számából állapították meg, amelyet évente többször is közöltek a nyilvánosság számára. Ebből az adatból indultak ki az elemzőcégek, levonva a következtetéseket, hogy mennyire számított egy bizonyos időszak sikeresnek az érintett médiacégnek. Azonban ez most megváltozhat.

A Netflix, a korábban bevett módszernek ellentmondva bejelentette, hogy a 2025-ös évtől kezdve többé már nem fogja közzé tenni előfizetőinek számát és annak későbbi alakulását.  Az adatokkal foglalkozó elemzők szerint a változtatás aggodalomra ad okot a streamingágazatban, ugyanis csak növekedési problémákra lehet ebből következtetni. Emellett, a legnagyobb feliratkozó táborral rendelkező Netflixet minden bizonnyal követni fogják a más rivális szolgáltatócégek.

Kína és az emberi jogok - a digitális technológia tükrében

Megjegyzés: mivel a témát már az órai feldolgozás alatt is igyekeztem a frissen megjelent híreknél kicsit tágabb kontextusban értelmezni, néhány esetben a linkelt források régebbiek, vagy általánosak. A regisztráló táblázatban a friss cikkeket tüntettem fel.

Hogy a Kínai Népköztársaság a mai napig totalitárius diktatúra, ahol az alapvető emberi jogok megközelítőleg sem érvényesülnek, nem különösebb újdonság. A történelmi tapasztalatok mellett az időről időre kiszivárgó esetek (például a kellemetlen igazságokat terjesztő állampolgárok "eltűnése"), vagy a hong-kongi demokrácia néhány évvel ezelőtti, nemzetközi szerződéseket sértő bedarálása egyaránt bizonyítja ezt. A részben kapitalista módszerekre áttérő (noha államilag kézivezérelt) gazdasági átalakulás nem járt együtt a demokrácia átvételével. Az sem meglepő hír, hogy Kína rohamléptekkel igyekszik különféle csúcstechnológiákban, így a digitális vívmányokban is utolérni a nyugati országokat, sőt a mindennapokban való alkalmazással jócskán tovább is lépett.

Az igazán ijesztő fejlemény a két terület egyre szorosabb összefonódása. Amennyire tudni lehet, legalább a 2020-as évtized kezdetétől a kínai állam mindinkább technológiai eszközökkel: arcfelismerő kamerák tömegével, mesterséges intelligenciára épülő algoritmusokkal, elképesztően széles körű adatgyűjtéssel az állampolgárok olyan teljes körű ellenőrzését képes megvalósítani, ami a korábbi diktatúrák számára elképzelhetetlen volt.

Egyedi EU-s frissítés, új EU-s szabályok, MI modellek

Új, egyedi EU-s frissítés

Csak az EU-ban elérhető funkciót hoz az iOS 17.5, az Apple már elérhetővé tette a frissítés 2. bétáját a fejlesztők számára, ami a digitális piacokról szóló DMA betartásához szükséges újabb változással érkezik. A felhasználók weblapokról is letölthetnek majd alkalmazásokat, így az alternatív alkalmazásboltok mellett újabb lehetőség nyílik meg az applikációk beszerzése kapcsán.

Ez azonban nem jelent teljes, Androidhoz hasonló szabadságot: csak azok a fejlesztők terjeszthetnek weboldalukon keresztül appokat, akik kettő vagy több éve az Apple Developer Program tagjai, ráadásul a fejlesztőnek az EU-ban kell lennie vagy kell rendelkeznie EU-s jelenléttel, leányvállalattal.

Csak azok az alkalmazások tehetőek közzé ebben a formában, melyeknek az előző évben legalább egymillió éves első telepítése volt az EU-ban. Az így telepített appok frissíthetőek, készíthető róluk biztonsági mentés is, ami visszaállítható.

Egy ilyen app telepítésekor láthatjuk az adatlapját, melyen megtalálható az applikáció és a fejlesztő neve, az alkalmazás leírása és képernyőfotók is. A telepítés előtt engedélyeznünk kell a fejlesztőt, hogy tőle származó appokat telepíthessünk.

A fejlesztők számára előnyös ez az újdonság, hiszen így nem kell fizetniük az Apple-nek az alkalmazás eladások után, ha saját weboldalaikon teszik letölthetővé az appokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy semmit sem fizetnek: ha egy app átlépte az egymillió telepítést az előző évben, minden ezen felüli letöltést követően 0,5 eurós alaptechnológiai díjat kell fizetniük a fejlesztőknek a Apple részére.

MI modelleket mutat be az Apple

A mesterséges intelligencia világában az utóbbi időben egyre népszerűbbek az úgynevezett „kis nyelvi modellek”, mivel ezek egy helyi eszközön futtathatók ahelyett, hogy adatközponti szintű számítógépeket igényelnének a felhőben. Az Apple bemutatta az „OpenELM” nevű, apró forrásból elérhető MI-nyelvi modelleket, amelyek elég kicsik ahhoz, hogy közvetlenül egy okostelefonon fussanak. Ezek egyelőre többnyire kutatási modellek, de az Apple jövőbeli, készüléken futó MI-ajánlatainak alapját képezhetik.

Az Apple új MI-modelljei, amelyek gyűjtőnevükön „OpenELM”, azaz „Open-source Efficient Language Models”, vagyis nyílt forráskódú hatékony nyelvi modellek, jelenleg az Apple Sample Code License érhetőek el a Hugging Face-en. Mivel a licencben vannak bizonyos korlátozások, nem biztos, hogy megfelel a nyílt forráskód általánosan elfogadott definíciójának.

A Microsoft Phi-3 modelljeinek célja valami hasonló: a nyelvi megértés és a feldolgozási teljesítmény hasznos szintjének elérése kis méretű, helyben futtatható MI-modellekben. A Phi-3-mini 3,8 milliárd paraméterrel rendelkezik, de az Apple OpenELM modelljeinek némelyike jóval kisebb, 270 millió és 3 milliárd paraméter között mozog nyolc különböző modellben.

Összehasonlításképpen a Meta Llama 3 családjában eddig megjelent legnagyobb modell 70 milliárd paramétert tartalmaz (és hamarosan érkezik egy 400 milliárdos változat is), az OpenAI 2020-as GPT-3 pedig 175 milliárd paraméterrel szállított. A paraméterek száma az MI-modellek képességének és összetettségének mércéjeként szolgál, de a legújabb kutatások arra összpontosítanak, hogy a kisebb MI-nyelvi modelleket ugyanolyanná tegyék, mint amilyenek a nagyobbak voltak néhány évvel ezelőtt.

A nyolc OpenELM-modell kétféle változatban létezik: négy „pretrained” (gyakorlatilag a modell nyers, next-token változata) és négy „instruction-tuned” (utasításkövetésre finomhangolt, ami ideálisabb az MI-asszisztensek és chatbotok fejlesztéséhez):

• OpenELM-270M
• OpenELM-450M
• OpenELM-1_1B
• OpenELM-3B
• OpenELM-270M-Instruct
• OpenELM-450M-Instruct
• OpenELM-1_1B-oktatás
• OpenELM-3B-Instruct

Az OpenELM 2048 tokenes maximális kontextusablakkal rendelkezik. A modelleket a RefinedWeb nyilvánosan elérhető adathalmazokon, a PILE duplikációkat eltávolító változatán, a RedPajama egy részhalmazán és a Dolma v1.6 részhalmazán képezték ki, amely az Apple szerint összesen mintegy 1,8 billió token adatot tartalmaz. A tokenek az adatok töredezett reprezentációi, amelyeket az AI nyelvi modellek használnak feldolgozásra.

Az Apple kiadta a CoreNet kódját is, egy olyan könyvtárét, amelyet az OpenELM képzéséhez használt, és reprodukálható képzési recepteket is mellékelt, amelyek lehetővé teszik a neurális hálózati fájlok megismétlését, ami eddig szokatlan egy nagy technológiai cégtől.

Bár az Apple még nem integrálta az MI nyelvi modellek ezen új hullámát a fogyasztói készülékeibe, a közelgő iOS 18 frissítés a pletykák szerint tartalmazni fog olyan új MI funkciókat, amelyek a felhasználói adatvédelem biztosítása érdekében a készüléken belüli feldolgozást használják.

Új EU-s szabályok

Az EU trösztellenes szabályozói az Apple iPad operációs rendszerét kapuőrnek minősítették, amelyekre szigorú kötelezettségek vonatkoznak. Az intézkedés célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a piacon, valamint, hogy több választási lehetőséghez jussanak a felhasználók.

Az Európai Bizottság vizsgálata megállapította, hogy az iPadOS fontos kaput jelent az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez, és hogy az Apple az iPadOS tekintetében megszilárdult és tartós pozíciót élvez.

„Az Apple-nek most hat hónapja van arra, hogy biztosítsa az iPadOS-re vonatkozó DMA (Digital Markets Act) kötelezettségek teljes körű teljesítését”,

áll az Európai Unióban versenyjogi jogérvényesítő hatóságként működő uniós végrehajtó testület közleményében.

Az ügy érdekessége az, hogy az Európai Unió digitális piacokról szóló törvénye (DMA) értelmében az Apple-t 2023-ban kapuőrnek jelölték ki az iOS, az App Store és a Safari kapcsán – vagyis az iPadOS nélkül.

Mely platformok minősülnek kapuőrnek?

A digitális piacokról szóló jogszabály részletes és tárgyilagos kritériumokat határoz meg arra vonatkozóan, milyen feltételek teljesülése esetén minősülnek a nagy online platformok „kapuőrnek”. A jogszabály hatálya így kellően behatárolt, és a nagy, rendszerszintű online platformokra korlátozódik.

A digitális piacokat szabályozó jogi keret szerint egy online platform akkor tekintendő „kapuőrnek”, ha:

• erős gazdasági pozícióval rendelkezik, jelentős hatást gyakorol a belső piacra, és tevékenységét több uniós országban fejti ki;
• erős közvetítői pozícióval rendelkezik, ami azt jelenti, hogy kellően nagy számú fogyasztót és kereskedőt hoz kapcsolatba egymással;
• jól megalapozott és tartós piaci pozícióval rendelkezik (vagy fog rendelkezni), tehát helyzete hosszú távon szilárd – ez igaz az olyan vállalatokra, amelyek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesítik a fenti két kritériumot.

Források:

Az Apple nyolcféle kis MI-modellt mutat be

CSAK AZ EU-BAN ELÉRHETŐ FUNKCIÓT HOZ AZ IOS 17.5

Az EU 6 hónapot adott az Apple iPad-nek a DMA kapcsán

VEKKER az új projekt

Saját fejlesztésű online rendszert alakított ki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói számára. A projekt a gyakorlatközpontú oktatás mellett megkönnyítené a hallgatói élet mindennapi velejáróit és nehézségeit és arra ösztönözné a diákokat, hogy egy kommunikatív és egészségesebb életet folytassanak.

Az IT és a könyvtárak

Természetesen a könyvtárak világa sem maradhatott ki napjaink információs forradalmából, az egyre újabb technológiák integrálásának csupán a kreativitás szabhat határt. Könnyű belátni, hogy a különféle alkalmazások és szoftverek, ha észszerűen kerülnek alkalmazásra, igencsak megkönnyíthetik a mindennapjainkat és mind fogyasztási, mind egyéb szokásainkat is jelentősen átformálhatják.

Musk vs. ausztrál hatóságok

Elon Musk nem hajlandó eltávolítani az X-re feltöltött erőszakos tartalommal bíró videókat, a hatósági felkérés ellenére sem. A multimilliárdos cenzúrának tekinti a követeléseket, és készen áll a pereskedésre az ausztrál hatóságok ellen. Vajon, milyen messzire kell eljutni, hogy belássa az erőszakos megjelenések cenzúrázása nem a szólásszabadság ellen szól?

Az Európai Unió és a Big Tech cégek ellentétei - adatvédelmi kérdések és az igazságos piac

A Big Tech cégek, másnéven a "techóriások" alatt azokat a számítástechnikai cégeket értjük, amelyek bizonyos értelemben uralják a piacot, gazdasági erőfölénnyel rendelkeznek. Általában a Google (és anyavállalata, az Alphabet), Meta, Microsoft, Amazon és az Apple cégeket soroljuk ide, de előfordul, hogy az újabb, de szintén befolyásos cégeket is ide vesszük, mint az NVIDIA, a Tesla, a Netflix, vagy olyan kínai óriáscégeket, mint a Xiaomi. Az aránytalan gazdasági erőfölényen túl felmerültek adatvédelmi aggályok is ezeknél a vállalatoknál. Az Európai Unió igyekszik szabályozni a piacot (újabban a Digital Markets Act/Digitiális piacokról szóló jogszabály és a Digital Services Act, vagyis a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály segítségével), hogy a kisebb versenytársak is esélyt kapjanak, illetve törekedik arra is, hogy a felhasználók adatait a GDPR (General Data Protection Regulation/Általános adatvédelmi rendelet) értelmében megvédje. 

Hiába akarunk, nem szabadulhatunk a mobiltelefonoktól - A Boring Phone

Boring Phone, vagyis Unalmas Telefon néven a milánói divathéten debütált a Heineken és a Bodega kollaborációjának eredményeképpen megszületett új, az okos funckiókat teljesen nélkülöző, hagyományos, összecsukható mobiltelefon.

A Boring Phone az adataink begyűjtése miatt aggódó Z generációt, vagyis a 15-29 éves fiatalokat célozza meg, akiknek körében mind jobban terjed a retro tárgyak használata. A trendnek neve is van, ez a “newtro”, amely a régimódi mobilok újrafelfedezése mellett egyaránt jelenti a bakelitek, a katetták, a fanzinok, vagy éppen a 8 bites videójátékok iránti rajongást – írja a Guardian.

"Mindig is utáltam, hogy mindenki számára elérhető vagyok"
– mondja Rana Ali. A 29 éves egykori pénzügyi dolgozóból lett zeneproducer és rapper szerint manapság az emberek azt gondolják, “ha valakinek küldesz egy WhatsApp-üzenetet, és nem válaszol azonnal, akkor valami baj van”.

A Nokia 3310-es, a látszólag örökké tartó akkuidővel bíró, manapság inkább téglára, mint telefonra emlékeztető készüléke iránti nosztalgia nyomán már 2017-ben ismét piacra dobták a típust. De a butatelefonok reneszánsza igazából tavaly kelt életre az Egyesült Államokban, TikTok-felhasználók hatására.

Vannak arra utaló jelek, hogy ez a generáció módosítja okostelefonos szokásait, amelynek hátterében az állandó digitális kapcsolattartás negatív hatásai miatti aggodalmak állnak. A Z generációban ötből hárman azt mondják, szeretnének kevésbé kapcsolódni a digitális világhoz. A digitális minimalizmus felé való elmozdulás az említett generációnál a közösségi média felhasználásának csökkenésében is megmutatkozik. Egy másik kutatócég, a GWI szerint ők az egyetlen olyan generáció, amelynek a közösségi médiára fordított ideje 2021 óta csökkent, bár az idősebbeknél is megfigyelhető a digitális detox.

 

Elindult a TikTok Notes, a legújabb fotómegosztó alkalmazás

Április 17-én a TikTok bejelentette, hogy Ausztráliában és Kanadában elérhetővé vált legújabb alkalmazásuk, a TikTok Notes. Az app kifejezetten fényképek megosztására szolgál, mellyel elmondható, hogy az Instagram riválisának szánják. Ezzel a visszájára fordult az évek óta fennálló állapot, mely során a többi a közösségi oldal vette mintául a TikTokot és vezették be a rövid videók megjelenítését célzó újításaikat, például az Instagram a Reels-t. 

Fake news: Figyelem! Veszély!

Nap mint nap információk tömege zúdul ránk szűrés nélkül a munkában és a magánéletben egyaránt. Pletykák, hírlapi kacsa, fake news, összesküvés-elméletek, propaganda... Az álhírek rendkívül gyorsan terjednek és zavart keltenek a fejünkben. Gyakran tévesen minden hamis információt egyetlen kategóriába sorolunk és fake news-nak nevezünk, pedig sokféle álhír létezik. Különbséget kell tenni a dezinformáció és félretájékoztatás között. - hívja fel a figyelmünket a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete. Félretájékoztatás alatt hamis információk nem szándékos létrehozását vagy terjesztését értjük, míg a dezinformáció részben vagy egészben hamis tartalmak szándékos terjesztését jelenti, ami a célcsoport viselkedésének vagy attitűdjének befolyásolása érdekében történik, méghozzá károkozás céljával. A digitális jártasság előmozdítása, a dezinformáció kezelése még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. De vajon mit tehetünk a fake news ellen, milyen eszközeink vannak a védekezésre és főleg hogyan készíthetjük fel a gyermekeinket a tudatos médiahasználatra? A következőkben a dezinformáció elleni küzdelemre láthatunk két eltérő példát: a Fake news hét a Francia Intézetben a művészet oldaláról érzékenyít, a Detekto pedig az edukáció eszközeivel kínál megoldást számunkra.

Az agy-számítógép interfész a legújabb orvosi csoda?

Elon Musk neve sokmindenki számára ismerős lehet. Akár mint a világ leggazdagabb embere, vagy az OpenAI egyik legnagyobb befektetője, de ezenkívül is olyan hatalmas üzletek fűződnek a nevéhez mint a Paypal, vagy a Tesla Inc. A milliárdos agyi interfésszel foglalkozó cége a Neuralink már 2016-ban felvetette az ötletet, miszerint mentális kapcsolatot lehet létrehozni gondolataink útján számítógépekkel, kiváltva ezzel a klasszikus billentyűzet-egér kombót. 

Könyvtári streaming szolgáltatások

Az utóbbi időkben a streaming szolgáltatások világszerte elterjedtek. Az Amerikai Egyesült Állomokban végzett felmérés szerint a lakosok általánosan napi három órát töltenek digitális média tartalmak fogyasztásával. A megkérdezett ezer ember 99 %-a legalább egy streaming szolgáltatónál rendelkezik előfizetéssel. Az emberek viszont egyre inkább öntudatossá válnak azzal szemben mennyit is hajlandóak költeni hasonló előfizetésekre. Egyre többen mondják le már meglévő előfizetéseiket, ha egy újat szeretnének kipróbálni. Növekszik azok száma is, akik inkább egy ingyenes streaming szolgáltató tartalmait nézik reklám megszakításokkal. Ezek is hozzá járulhatnak ahhoz, hogy a könytári streaming szolgáltatások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. 

Épülő kibervasfüggöny: a szuverén orosz internet

Az orosz internet létrehozása és a globális internetről való lecsatlakozás ötlete másfél évtizedes múltra tekint vissza Oroszországban. A gondolat a 2010-es évek elején fogalmazódott meg, és néhány éven belül el is kezdték a megvalósításhoz szükséges előkészületeket. A szuverén orosz internetről szóló felhangok méginkább felerősödtek, mióta 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, azonban szakértők szerint a technikai felkészültség továbbra sem áll azon a szinten, hogy ezt magabiztosan megléphessék.

De mi történne, ha a hibák kiküszöbölése után mégis lejátszódna ez a forgatókönyv? Milyen hatással lenne a leválás a világ többi részére, akik továbbra is a globális internettel működnek tovább, és mit jelentene Oroszországnak? Mit jelentene az orosz embereknek?

Újabb veszélyes vírus támadja Kelet-Európát

Napjainkban a technika fejlődésének köszönhetően egyre több kibertámadás zajlik. Mindezek veszélyeztetik eszközeinket és a rajtuk tárolt adatainkat is, melynek kiküszöbölése érdekében már rengeteg víruskereső programot választhatunk, tölthetünk le eszközeinkre, hogy elhárítsák a problémát. Azonban sajnos ezek sem jelentenek teljes védelmet számítógépeinkre nézve: az új tomboló vírus - mely főképp Kelet-Európát célozza - már egy rosszindulatú program segítségével is hatalmas kárt tud okozni a felhasználóknak.

A világ digitális gyűjteményei- előre mutató példák a könyvtári és múzeumi digitalizálásban

 Napjainkban szinte elképzelhetetlen lenne az élet digitalizáció nélkül. Ez a folyamat a technika fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományok és a kultúra minden területén. Hazánkban is egyre több gyűjteményt digitalizálnak, szemlémben viszont arra szeretnék utalni néhány példával, hogy ezen a téren mi a helyzet világszerte. 

Könyvtárak

A digitális könyvtár digitális objektumok online adatbázisa. Tartalmazhat szöveget, állóképeket, hanganyagot, videókat, digitális dokumentumokat és más digitális média formátumokat. Az objektumok állhatnak digitalizált tartalomból, például nyomtatványokból vagy fényképekből, és eleve digitálisan gyártott tartalomból is, például word fájlokból vagy közössségi média posztokból. Két példa digitális könyvtárakra:

Internet Archive

Az Internet Archive internetes oldalak és digitalizált kulturális műtárgyak digitális könyvtárát építi. Egy papíralapú könyvtárhoz hasonlóan ingyenes hozzáférést biztosít kutatók, történészek, tudósok és a nagyközönség számára. A küldetése általános hozzáférést biztosítani minden tudáshoz. 1996-ban indult, maga az internet archiválásával. Ma már több évtized webtörténetet tesz hozzáférhetővé a Wayback Machine-en keresztül és több mint 1200 könyvtárral és más partnerrel dolgozik együtt az Archive-It programon keresztül, hogy beazonosítson fontos weboldalakat. Ahogy az Internet Archive növekedett, úgy a más kiadott művek digitális változatának biztosítása iránti elkötelezettség is nőtt. Ma már 835 milliárd weboldalt, 44 millió könyvet és szöveget, 15 millió hanganyagot, 10,6 millió videót, 4,8 millió képet és 1 millió szoftver programot tartalmaz. 

Open Library

Az Open Library az Internet Archive projektje, egy online projekt, melyet arra szántak, hogy "minden valaha kiadott könyvnek alkosson egy weboldalt".  Ez egy magas de elérhető cél. Az Open Library építéséhez többszázmillió könyvrekord kell, egy wiki interface és egy csomó ember, aki hajlandó időt és erőfeszítést szánni az oldal építésére. Eddig több mint 20 millió rekordot gyűjtöttek össze különböző nagy katalógusokból és egyszeri hozzájárulásokból is. Az Open Library egy nyitott projekt: nyitott a szoftver, nyitottak az adatok, nyitott a dokumentáció, és szivesen fogadják a hozzájárulásokat. Legyen az egy gépelési hiba kijavítása vagy egy könyv hozzáadása, mindet szívesen fogadják. 

Múzeumok

A múzeumi digitalizálás a muzeális javak által hordozott képi és szöveges információk elektronikus reprodukálása. Amíg az internet és fizikai világunk a Metaverzumba vándorol, addig a múzeumok leragadtak a húsz évvel ezelőtti webnél. Az ezredforduló környékén volt egy robbanás a kulturális javak digitalizálásába való befektetésekben. A világ kulturális öröksége a képernyőinkre került, a múzeumok, könyvtárak és más intézmények hatalmasan kiterjesztették közönségeiket azáltal, hogy nem csak azt tették fel online, ami a korlátozott fizikai terükben van kiállítva, hanem a sok rejtett kincset is a raktáraikban. Néhány példa múzeumi digitalizálásra: 

British Museum, London

Ez a London szívében található ikonikus múzeum lehetővé teszi, hogy a virtuális látogatók körbejárják a Great Court-ot és felfedezhetik a Rosette-i követ és egyiptomi múmiákat. Többszáz műtárgyat is lehet taláni a Museum of the World interaktív weboldalon, amely egy együttműködés a British Museum és a Google Cultural Institute között. 

Guggenheim, New York

A Google Street View lehetővé teszi, hogy a látogatók bejárják a Guggenheim Múzeum híres spirállépcsőjét anélkül, hogy kitennék a lábukat otthonról. Onnan hihetetlen műveket lehet felfedezni az impresszionista, poszt-impresszionista, modern és kortárs korszakokból. 

National Gallery of Art, Washington D.C.

Ez a híres amerikai művészeti múzeum két online kiállítást mutat be a Google-ön keresztül. Az első az 1740 és 1895 közötti amerikai divat kiállítása. A második Johannes Vermeer holland barokk festő műveinek gyűjteménye. 

Musée d'Orsay, Párizs

Virtuálisan keresztül lehet sétálni ezen a közkedvelt galérián, amely 1848 és 1914 között élt és dolgozott francia művészek, többek között Monet, Cézanne és Gauguin több tucat híres művét tartalmazza.

Nemzeti Modern és Kortárs Művészeti Múzeum, Szöul

 Korea egyik legnépszerűbb múzeuma a világ bármely pontjáról elérhető. A Google virtuális tárlatvezetése hat szint kortárs művészeten visz keresztül Koreából és a világ minden részéről.

Van Gogh Múzeum, Amszterdam

Aki rajongója ennek a tragikus, ügyes festőnek közelről (vagyis majdnem közelről) láthatja műveit úgy, hogy virtuálisan meglátogatja ezt a múzeumot, Vincent van Gogh műveinek legnagyobb gyűjteményét, több mint 200 festményt, 500 rajzot és 750 magánlevelet is beleértve. 

Nemzeti Antropológiai Múzeum, Mexikóváros

Ezt az 1964-ben épült múzeumot a régészetnek és Mexikó spanyolok előtti öröksége történetének szentelték. 22 kiállítóterem van tele ősi műkincsekkel, beleértve néhányat a maja civilizációból.

Mori Building Digital Art Museum: teamLab Borderless

Ez a világ első digitális művészeti múzeuma. 2018-ban nyílt meg Tokióban és "a materiális anyag" határait hivatott átlépni. 5 külön zónára van osztva és 520 számítógép által hajtott 470 Epson vetítővel életre "festve".  A múzeum a teamLab japán művészeti kollektíva szüleménye, egy "ultra-technologista" csoporté, amely a fizikai tér korlátait hivatott egy magával ragadó kiállításgyűjteménybe manipulálni.

A jövőkép

 Ebből a szemléből is látszik, hogy a digitalizáció folyamata napjainkra már minden területen megjelent. Tíz évvel ezelőtt már többezer könyvtár, múzeum és más gyűjtemény- gyűjtőnéven memória intézmények- is részese lett ezeknek a projekteknek. Ahogy a cím is utal rá, tényleg világ szerte érték és azóta is érik egymást az ilyen kezdeményezések Európától kezdve Kelet-Ázsiáig, az Egyesült Államokról nem is beszélve. De valóban ez a jövő? 

Egyelőre nem tudni, hogy ez a folyamat milyen szinteket fog még elérni a technika fejlődésével. Habár a digitalizáció sok értelemben hasznosnak bizonyult, lehet, hogy nem mindig ez a helyzet. Egyesek szerint a digitalizáció folyamata információvesztést eredményezhet. A digitális másolatok létrehozása jó módja az információ megőrzésének és arra szolgál, hogy az információ elérhető legyen, még ha a fizikai példányok károsultak is. Azonban a fizikai digitálissá feldolgozásakor még felmerülhet az a kockázat, hogy nem jut át az információ. A digitalizáció szükséges lehet olyan beláthatalan körülmények miatt, mint a Covid-19 járvány. 

A járvány idején sok gyűjtemény zárt be és a digitális átalakulásra támaszkodott: memória intézmények szerte felgyorsult a digitális átalakulás a közösségi médiahasználat fejlesztésének fokozásával és az emlékgyártás módjaként. Sok gyűjtemény nézett szembe kihívásokkal a Covid-19 okozta korlátozások miatt. A digitális átalakulás felgyorsítása lehetővé tette, hogy a technika feljavítsa a gyűjtemények partnereinek, személyzetének és szolgáltatóinak szerepét és a gyűjtemények tanulási aspektusát.

Források:

Digital library Wikipedia

Open Library

Internet Archive

Forbes

Travel + Leisure

design milk

Taylor&Francis Online

Véget ér-e valaha is Julian Assange kiadatási ügye?

 Julian Assange nevét a legtöbb ember a Wikileaks kapcsán ismerheti. Ő volt ugyanis a 2006-ban létrehozott whistleblower oldal egyik alapítója, amely különböző forrásokból kiszivárogtatott kormányzati, katonai és egyéb tartalmú dokumentumokat tett közzé. A Wikileaks tevékenysége rövid időn belül kivívta az Egyesült Államok vezetésének haragját. A főként katonai információk nyilvánosságra hozatala miatt "hajtóvadászat" indult az oldal ellen, amely 2011-ben egy időre le is állt az ellene bevezetett pénzügyi blokádnak köszönhetően. Assange pedig a vádak elől elmenekült és kiadatásának ügye azóta is tart.

Zeneipar és streaming: konfliktus vagy megmentő?

A zeneipar helyzetét alapvetően változtatták meg az online elérhető zenei tartalmak. A jogdíjak megfizetése nélkül közzétett zenei számok a zeneipar mellett a művészeket is nehéz helyzetbe hozták. Új helyzetet jelentett azonban a streaming megjelenése, hiszen a különböző streaming platformok felhasználói fizetnek a szolgáltatásért, a szolgáltatók pedig megállapodásra törekedtek a zeneipari óriáscégekkel. Így - bár konfliktusok továbbra is vannak – a zeneipari vállalkozások, a szerzők és az előadók is hozzájutnak a jogdíjakhoz, sőt ma már a streaming repíti a zeneipart.

Innovatív megoldásaival tartja vezető pozícióját a Facebook

A Facebook, bár bőven nagykorúnak számít a közösségi oldalak piacán – hiszen sikertörténete húsz évvel ezelőtt kezdődött – töretlen népszerűségnek örvend a mai napig. A 2021-től Meta néven futó vállalat ma is gyakran áll az érdeklődés középpontjában, a nemrégiben kifejlesztett új videólejátszója, vagy éppen az adatkezeléssel kapcsolatos esetei kapcsán is felfigyelhettünk rá. Szolgáltatásaikat folyamatosan fejlesztik, a napokban például bejelentették, hogy Meta saját mesterséges intelligenciája beépítését tervezi közösségi oldalaiba.

Az Amerikai Egyesült Államok legokosabb városai

A világ más részeihez hasonlóan az Amerikai Egyesült Államokban is egyre több város „okosodik”, igyekszik kihasználni a technológiai lehetőségeket.

Az alapfeladatnak itt is az autóforgalom visszaszorítását és a tömegközlekedés, valamint a kerékpározás arányának növelését tekintik, emellett igyekeznek technológiai fejlesztéseket végrehajtani a környezetvédelem és az adatfeldolgozás terén is.

A cél a jövőállóság biztosítása, azonban a megközelítés és a megvalósítás módja városonként változik.

A szilícium siker vagy más néven az AIFF

1999-ben tágra nyílt szemekkel nézte a világ a Mátrix című film első részét. A történet szerint az emberiség nagyobb része egy számítógép által generált világban éli életét, ezt tartja valóságának; míg egy kisebb lázadó csoport a disztópikus valóságban harcol a gép ellen. Nem új a gondolat, hogy a valóságot nem ismerik az emberek egy jelentős része, a Mátrix készítői is a Baudrillard és Platón barlang hasonlataiból inspirálódtak. Az viszont újdonság, hogy 25 évvel később minden korábbinál közelebb kerültünk ahhoz, hogy társadalom egy nagyon jelentős része tényleg elveszítse kapcsolatát a valósággal. A Mátrix óta megjelent már a M3gan, a Transzcendens, Vice vagy az Ex Machina és még rengeteg más film is szól arról a "jelenségről" (amit ma mesterséges inteligenciának hívunk) ami egykor még igazán az utópisztikusnak tünő jövőnk egy részének tűnt s mely mára a jelennünké vált oly annyira, hogy napjainkra a filmek valósággá váltak annyira, hogy az MI már filmeket készít sőt saját filmfesztiválja is van az AIFF (Artificial Intelligence Film Festival) mely elsőként nálunk Magyarországon startolt el 2024. március 3-án a Bem Moziban Budapesten.

Az OpenAI továbbra is hasít a Mesterséges Intelligencia fejlesztésében

Az OpenAI a világ egy legnagyobb mesterséges intelligencia kutató vállalata, mely az elmúlt években rendkívüli módon forradalmasította a technológiát. Például létrehozták a ChatGPT-t és a DALL-E-t. Idén, 2024-ben újabb fejlesztéseket jelentettek be. Februárban bemutatták a szövegből videót generáló Sora-t. Márciusban pedig megszületett a Figure 01 nevű mesterséges intelligenciával működő robotjuk.

Az MI hatásai és generált problémái az internet világában

Manapság már mindenki tudja, akit kicsit is érdekelnek a tartalomgyártás modern formái, hogy mi is az az MI. Ebből következik, hogy rengeteg vélemény és álláspont keletkezett ezen technológia használatáról az internet világában. Ebben a cikkben a közelmúltban megjelent történésekre próbálok rámutatni, hogy a véleményalkotás folyamata minél fájdalommentes lehessen...

EU kontra AI?

 

A mesterséges intelligencia szupersebességgel tör előre a mindennapokban. Láthatjuk a Deltában Adaként, beszélgethetünk az ügyfélszolgálaton vele, írhatja helyettünk az előadásunkat és ezek még a legáltalánosabb formái. Az igazán nagy nyereséget az iparban történő alkalmazásával lehet elérni. 

Az Egyesült Államokban zajló TikTok vita és az influencer marketing kihívásai

Washingtonban arról zajlanak a viták, hogy be tiltsák-e a Tiktokot. Illetve az Egyesült Államok Képviselőháza nemzetbiztonsági okokból rá akarja kényszeríteni a TikTok főrészvényesét a ByteDance-t a tulajdonrésze eladására. Ha nem történik meg az eladás az alkalmazást betiltják az Egyesült Államokban. Ez a lépés rengeteg embert tenne tönkre, különösen a szépség-, bőrápolás-, divat-, egészség-, és wellness területen. A platform jelentős bevételnövekedést hozott ezeknek a vállalkozásoknak. A TikTok-hoz kötődő márkák kénytelenek új stratégiáikat kitalálni, miközben figyelemmel kísérik a törvényhozási fejleményeket.

Az élő streaming platformok veszélyei

Az év elején Törökországban és Dél-Koreában is betiltották a Kick és Twitch nevezetű elő videómegosztó azaz élő streaming platformokat. Nem sokkal később, mivel a Kick némi változtatást tett szabályain, Törökországban újra elérhető lett, de a Twitch továbbra is fekete listán van. Most a fő problémája a platformokkal az országoknak az online szerencsejátékkal van, de a videómegosztó oldalakhoz más veszélyek is köthetőek.

Az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága - szerzői jog, másolásvédelem

A XXI. század elején bemutatkozott e-könyvekkel kapcsolatban nagy elvárások születtek. A könyvnyomtatás elterjedését követő újabb mérföldkő megjelenésének lehettünk tanúi. Beharangozták, hogy a Gutenberg galaxis leáldozóban van, az emberek amúgy is egyre kevesebbet olvasnak, és azt a keveset is elektronikus formában fogják tenni, a papír alapú könyvek időszaka lezárult. Azonban a nagy áttörés mégsem jelentkezett… Vajon miért?

Az e-könyv praktikus, könnyen elérhető, apró helyet foglal, kíméli a környezetet. Használatakor nem szükséges újabb könyvespolc beszerzése, a portalanítással sem kell vesződni. Azonban az e-könyvek elterjedése a szerzői jogok sérelmét hozta magával. A papíralapú könyvek másolása, digitalizálása az egyszerű felhasználó számára nehezen megvalósítható feladat. Nem így van az e-könyvek esetében. Amint az olvasó a saját eszközén megjelenteti a digitális tartalmat, viszonylag könnyedén más felhasználónak is tovább tudja küldeni, így a könyv digitális megfelelője követhetetlen számú, tökéletesen egyforma digitális utód "szülőjévé" válik. Ráadásul az e-könyvek a várttal ellentétben mégsem lettek olcsóbbak papír alapú társaiknál.

Új vezető a mesterséges intelligenciák földjén. Véget ért a ChatGPT uralmának időszaka.

A 2021-ben alapított Anthropic 2023-ban az Amazon, a Google és számos más cég támogatásával kifejlesztett egy Claude nevű chatbotot. A Claude első verzióját 2023 márciusában mutatták be, és egy éven belül jelentős fejlődésen ment keresztül. Végül 2024. március 4-én bemutatták a legújabb verziót, a Claude 3-at, amely már felülmúlta az OpenAI ChatGPT-jét is.