Az internetes böngészés kezdete
A kilencvenes évek vezető keresőmotorjai a honlapok tartalma alapján rangsorolták az eredményeiket. Egy adott honlap minőségét az határozza meg, hogy tartalma mennyire releváns a felhasználó által keresett kifejezésre nézve.
Kulcsszavas keresésnél ekkor még gyenge találatok születtek. Az „egyetem” kifejezésre rákeresve ugyanakkora valószínűséggel dobta ki a kereső egy bringabolt honlapjának linkjét mint egy egyetemét. A keresőszoftvert fejlesztő cégek a gyenge találat okát a pontatlanul megfogalmazott kifejezésekben látták.
Aztán jött Larry Page és Sergey Brin. Céljuk a tökéletes keresőmotor megalkotása volt. Olyan keresőplatformot akartak létrehozni ami gyors, pontos, könnyen használható, átfogja a teljes internetet és friss, naprakész találatokat ad.
Kifejlesztették a Page Rank módszert, ami az adott honlap minőségét úgy határozza meg, hogy feltérképezi, milyen más oldalak linkelnek rá. Ha olyan oldalt találunk, amelyre sok másik is rámutat, akkor valószínűleg jobb minőségű oldalra bukkantunk. Ha valaki böngészni kezd, azzal gyakorlatilag megmondja a Google-nak, hogy mi érdekli – a Google figyeli, milyen kifejezésekre keresünk, mely találatokra kattintunk először: a szolgáltatás testreszabott.
Ez egyben a Google csapdája is
Eli Pariser: Óvakodj az online szűrőburkoktól! című Ted előadásában nagyon meggyőzően fejti ki, hogy a Google kereséseink eredményét egy láthatatlan rendezőelv szerint alakítja, amit internetezési szokásaink alapján szab ránk. Az online világunkat körülvevő szűrőburok leszabályozza az információkat. Nincs beleszólásunk abba, mi kerül bele a találati halmazba, nem látjuk azt ami kimarad belőle és az eredményt nagyban befolyásolja az, hogy egyébként mire szoktunk kattintani.Az információhoz való hozzáférés képességén kívül ugyanennyire fontos annak értékelése is. A megbízható információhoz való jutás az interneten nincs biztosítva: tele van ellenőrizetlen információkkal és szándékos félrevezetésekkel.
Ha tudományos kutatásról van szó, az információ forrása döntő jelentőségű. Egy felmérésben diákok egy csoportjának azt a feladatot adták, hogy értékeljék a Martin Luther Kingről szóló információkat egy megadott honlapon. A weboldal profinak tűnt, a kísérlet vezetője csak azt hallgatta el, hogy David Duke, fehér fajvédő szerkesztette és minden információ hamis volt. A diákok azt látták, hogy jól néz ki az oldal és emiatt úgy vélték, hogy az információ is megfelelő minőségű.
Ha valakinek nagyon speciális információra van szüksége, akkor a találatokat szűkíteni kell. A Google többezer eredményét lehet ugyan szűrni a speciális keresővel, de ez mégsem feltétlenül vezet el a megfelelő információhoz. Amikor a könyvtárban kérünk segítséget, a könyvtáros kérdéseket tesz fel a keresett témával kapcsolatban. Létrehoz egy keresőképet, amit a kérdező válaszaiból rak össze. Különböző keresési stratégiákkal előállítja a találatok körét és értelmezi azokat. Leegyszerűsítve kb. így zajlik az, ahogy a felhasználó a könyvtáros segítségével találatokat nyer. Ez az eljárás is testreszabott, de mégis egészen más, mint ahogy a Google csinálja.
Ami a keresési eredmények megjelenítését illeti, tény az, hogy az Európai Unió után az Amerikai Egyesült Államokban is eljárás indulhat a webes nagyvállalat ellen. Azt a kérdést vizsgálják, hogy a Google a keresési eredmények esetében - a konkurens megoldások kárára - előnyben részesítette-e a saját szolgáltatásait, tehát manipulálják-e a keresési eredményeket azért, hogy a partneroldalak előrébb jelenjenek meg a találati listákon.
A web és a Google jövője
André Staltz elemzésében sötét képet fest a web jövőjéről.
Szerinte ha a teljes internethez való szabad hozzáférést eltörlik,
akkor a Google, Facebook és az Amazon látogatása olcsóbb hozzáférési kategóriába kerül (jelenleg ez a három szolgáltatás a legnépszerűbb és leglátogatottabb az interneten), míg a teljes web elérését lehetővé tevő előfizetési csomag ennél drágább lesz.
A Google ma már régóta nem csak a web keresője, hanem a tudás internetes cége. Jelenlegi missziója a Mesterséges Intelligencia fejlesztése. Célja, hogy összegyűjtse a lehető legtöbb adatot és felfedezze a végtelen és kaotikus adattenger mintáit. Ezzel építi a Mesterséges Intelligenciát és további adatok kinyerését és technológiák kifejlesztését alapozza meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése