keresés

2017. május 27., szombat

SZEMLE 2017 TAVASZ/NYÁR


T A R T A L O M

Tematikus összefoglaló cikkeink 

01 Szabó Márta: Új kihívások előtt a social media-óriás Facebook
02 Lilikné Csákány Andrea: Személyes adatok védelme a mobil hálózatiság korában
03 Egri - Borbás Bernadett: Hogyan tartsunk lépést a szerzői jogvédelemmel a 21. században?
04 Tvarosek Tamás - IT újdonságok könyvtáros szemmel
Balázs Zsanett: Hírek, vagy álhírek?

*
Kronologikus hírszemle

*
Adatbiztonsági körkép

Bálint Dániel: Az IoT (Internet of Things) veszélyei
Csordás Dániel: Sötét web
Farkas Csenge: DDoS támadások
Hujber Zsófi: A zsarolóvírusok
Incze Dorottya: Bitcoin
Kállai Anita: Internetarchiválás itthon és külföldön
Kiss Attila Csaba: Biztonsági rések kihasználása és megelőzése
Kóger Dóra: AI - Mesterséges intelligencia

i m p r e s s z u m
az
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

Kronologikus hírszemle - 2017. tavasz

InternetSzemle - 2016. december - 2017. június

2017. május 26., péntek

IT könyvtáros szemmel - 2017 tavasz

A 2017-es év mozgalmasan indult a technológia szempontjából, a tavasz pedig kimondottan izgalmasra sikeredett. A blogon csupán ízelítőt tudunk adni arról, ami a nagyvilágban történt.

Az év mindenképpen egyik legfontosabb eseménye az AMD új generációs processzorainak, a Ryzen névre keresztelt architektúrának a bemutatása volt. A cég már évek óta nem jött ki versenyképes processzorokkal, most viszont egyből a csúcsra törtek. A cikk elolvasásával ki is derül, hogy mivel és hogyan: Bemutatkozik az AMD Ryzen processzorcsalád

Könyvtáros szempontból érdekes fejlemény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára nyilvánosan hozzáférhetővé tette a katalógusát. A könyvtár honlapjáról letölthető a teljes adatbázis. Sokakban felmerülhet a kérdés, mire is jó ez az egész? Talán a témáról készült bemutató magyarázatot ad a kérdésre: Open Data hozzáférés a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában

Megjelent a Windows 10 S

Új operációs rendszerrel jelentkezett a Microsoft. Igazából a Windows 10-es továbbfejlesztéséről van szó, amely a Chrome OS-hez hasonlóan kizárólag az alkalmazásboltból telepített szoftvereket képes futtatni. Elsősorban oktatási intézményekre felé nyit a Microsoft 
Az IT Café cikkében olvashatunk az újdonságról.Terry Myerson, a Microsoft Windows és Eszközök csoportját vezető alelnöke jelentette be a Windows 10 legújabb verzióját, név szerint a Windows 10 S operációs rendszert. Az S betű az áramvonalasságra (streamlined) céloz, és egy olyan rendszert jelent, amiben kizárólag az alkalmazásboltból letöltött szoftverek használhatók. 
A Microsoft ezzel a variánssal a Chrome OS ellen indul harcba. Elsősorban oktatási célokra szánják, illetve olyanoknak, akiknek a mindennapokban megfelel az Office programcsomag és az Edge böngésző, illetve csak néha akarnak más szoftvereket használni.

 Azzal, hogy gyorsan és egyszerűen lehet telepíteni, majd menedzselni a rendszert, főleg is az iskolai rendszergazdák életét könnyítik meg. Myerson kijelentette, hogy a  Microsoft Windows 10 education PC-ket kezdenek árulni partnereikkel, legolcsóbbak már 189 dollárért.A cég partnerei közé tartozik az Acer, az ASUS, a Dell, a Fujitsu, a HP, a Samsung és a Toshiba is.

Ezek a gépek 1 éves Minecraft Education Editiont is kapnak. Az iskolák pedig minden gépre, amelyiken Windows Pro licenccel rendelkeznek, ingyen megkapják a Windows 10 S-t. Az operációs rendszerhez ingyenes Microsoft Office 365 Education és Microsoft Teams is jár.

Open Data hozzáférés a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában

2017. tavaszán a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára nyílttá tette a bibliográfiai adatait. Miért is fontos ez? Milyen hatással van ez a könyvtárakra? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Horváth Ádám, az MNM KK vezetőjének cikke alapján. 
Kezdjük hát az elején. Egyre erősödik az a mozgalom mely bibliográfiai adatokat nyílttá szeretné tenni,ez az elképzelés illeszkedik az Open Data mozgalom elképzeléseibe. Az Open Data legalapvetőbb célkitűzése, hogy az adatok mindenfajta szabadalmi és szerzői jogi, illetve bármely egyéb korlátozástól mentesen, szabadon hozzáférhetőek legyenek. Ez tökéletesen illeszkedik az egyéb nyílt hozzáférési filozófiát és gyakorlatot képviselő mozgalmakhoz (nyílt hozzáférés - open access, nyílt forráskód - open source). Feltétlenül meg kell említeni azonban, hogy ezen mozgalmak közt nincs semmiféle logikai alapon nyugvó természetes kapcsolat, célkitűzéseik elemei az egyes gyakorlati modellekben számtalan módon kombinálódhatnak.
A Creative Commons engedélyei sokáig nem voltak használhatóak a könyvtárak számára a bibliográfiai adatokra, illetve digitalizált művekre. 2010 októberében az Europeana kezdeményezésére létrejött egy új jogi Creative Commons formula, a Public Domain Dedication (Közkincsnyilatkozat). Az Europeana volt az első alkalmazója ennek a jogi formulának.
Beszéljünk egy kicsit a nyílt tudásról és a definíciójáról. Egy mű akkor nyílt, ha terjesztésének módja eleget tesz a következő az alábbi feltételeknek:

1. Hozzáférés
A művet egészében kell elérhetővé tenni, egyszerűen kezelhető és módosítható formátumban, nem magasabb áron, mint ami a másolat előállításának ésszerű költsége. Ideális esetben a mű az interneten keresztül díjfizetés nélkül letölthető.
2. Továbbterjesztés
A licenc egyetlen felet sem korlátozhat abban, hogy egyes műveket önmagukban vagy különböző, forrásokat egyesítő összeállítások részeként mások számára szabadon vagy fizetés ellenében hozzáférhetővé tegyenek. A licenc nem állapíthat meg jogdíjat vagy bármilyen más díjat az ilyen értékesítéshez vagy terjesztéshez kapcsolódóan.
3. Újrahasznosítás
A licenc meg kell, hogy engedje a mű módosítását, származékos művek létrehozását és az ily módon létrejött, származékos műveknek az eredetivel megegyező feltételek melletti terjesztését.
4. Technológiai korlátozások tilalma
A művet olyan formátumban kell elérhetővé tenni, amely semmiféle technológiai korlátot nem emel a fenti felhasználások elé. Ez a nyílt dokumentumformátumok biztosításával érhető el. A nyílt dokumentumformátumok specifikációja nyilvános és ingyenesen elérhető, felhasználásuk sem fizetéshez, sem más feltételhez nem kötött.

Miért is tegyük nyílttá a bibliográfiai adatainkat?
 A bibliográfiai rekordok alapvető részei a kulturális javaknak és ennél fogva nyíltaknak is, azaz a közösség számára mindenfajta korlátozás nélkül (újra)felhasználhatónak kell lenniük. A bibliográfiai adatok nyílttá tétele szükséges kiterjesztése a könyvtárak közötti hagyományos együttműködésnek. A nyílttá tétel azonban nemcsak a könyvtárak közötti együttműködésben játszik fontos szerepet, hanem kiterjesztené azt a könyvtáron túli világra is, és ezzel más együttműködések felé nyitna. Ezek az együttműködések eredményei pedig gazdaságosan újrafelhasználhatóak lennének a könyvtári világban is.

A bibliográfiai adatok nyílttá tétele négy fő célt szolgál:
1. Biztosítja a bibliográfiai adatok teljes kihasználtságát;
2. Fenntartja és fokozza a könyvtárak fontosságát az adatoknak a világhálón és a szemantikus weben való láthatóvá tételével;

3. Kiszélesíti a bibliográfiai adatok készítésében, fejlesztésében és javításában való részvételt;
4. Lehetővé teszi új szolgáltatások és alkalmazások létrehozását a bibliográfiai adatok használatával a kutatók, a könyvtárhasználók és a széles közönség hasznára.


Az egyre nagyobb számban megjelenő nyílt adat közvetlen előnyökkel jár a könyvtárak számára. A könyvtári katalógusokat gazdaságosan ki lehet egészíteni más könyvtárakból származó (például besorolási vagy tárgyszó-) adatokkal. Ez növelné a könyvtári keresések eredményének információgazdagságát, és egyaránt szolgálná a könyvtárosok és a könyvtárhasználók érdekeit. A nyílt adatok segítségével a katalógus nemcsak más könyvtárak adataival, hanem a könyvtári világon kívüli intézmények (könyvkereskedők, kiadók, könyvbarátok weboldalai) és a tudományos világ adatait is tartalmazhatnák.
Az adatok láthatósága nagymértékben növelhető a nyílttá tételükkel, ezzel megnyitva az utat a
bibliográfiai adatoknak a mély webből a felszíni webbe kerüléséhez. Ennek hatásaként a
könyvtáron kívüli világ is készíthetne linkeket a bibliográfiai adatokhoz, ezáltal is fokozva a
könyvtárak és a könyvtári adatok fontosságát.

Végül nézzük át, milyen előnyökkel járna mindez:
- A keresési szolgáltatások bővítése mellett a bibliográfiai adatok nyílttá tétele az olvasókat is
nagyban segítené a bibliográfiai adatok saját munkájukba való integrálásában.
- Könnyebben tudnának bibliográfiákat készíteni.
- A bibliográfiai rekordokat könnyebben lehetne a tanításban felhasználni.
- Fokozná a könyvtárak és a kutatás integrációját.

- A keresési szolgáltatások bővítése mellett a bibliográfiai adatok nyílttá tétele az olvasókat is nagyban segítené a bibliográfiai adatok saját munkájukba való integrálásában.
- Könnyebben tudnának bibliográfiákat készíteni.
- A bibliográfiai rekordokat könnyebben lehetne a tanításban felhasználni.
- Fokozná a könyvtárak és a kutatás integrációját.

Az emberi agy és a gépi agy összekötésén dolgozik Elon Musk cége

A napokban az IT café cikke hihetetlen témát mutatott be nekünk. Elon Musk szerint a frissen megalapított Neuralink nevű vállalata négy-öt éven belül eredményre juthat egy érdekes agykutatási projektben. Szerinte a morális kérdések ráérnek, ha már van eredmény.

A híres vállalkozó ugyanis most azt találta ki, hogy az emberi és a gépi agyat összekapcsolná.

Musk, illetve egy Peter Thiel által alapított befektetői alap áll a Neuralink nevű cég mögött  a Wall Street Journal (WSJ) szerint.  A cikk szerint, három nagy nevet  igazolt már le a Neuralink: Vanessa Tolosa (a Lawrence Livermore National Laboratory mérnöke, a rugalmas elektródák szakértője), Philip Sabes (a Kalifornia Egyetem professzora, szakterülete a mozgásért felelős agyi területek), és Timothy Gardner (a Boston Egyetem professzora, aki arról híres, hogy elektródákat ültetett az agyba a madarak énekének tanulmányozására).

A szakemberek szeme előtt az a feladat lebeg, hogy összekössék az emberi agyat és a gépi tudatot. A cég  kutatóinak nem a nulláról  indulnak,mert már több mint egy évtizede zajlanak kutatások ebben a témában. A korábbi kutatások eredményeként vannak gyakorlati eredmények is az agy-számítógép interfészeknek (BCI), mint például a BrainGate. Ez főleg mozgássérült betegeknek segít abban, hogy számítógépen írjanak a tudatukkal: ha a BCI-t használó személy mozogni próbál, azaz egy adott irányra koncentrál, a kurzor is megmozdul.

A kutatásnak komoly kultúrális háttere van : Iain M. Banks Kultúra művei mellett Richard Morgan is ír  a tudattokokról, melyek elvileg elpusztíthatatlanná teszik a tudatot. Az alapelv az, hogy a test meghalhat, de a tudatot korábban elmentették és egy új testbe vissza tudják tölteni.   A Valós halál című könyve például szintén erről szól.

Musk véleménye szerint  túl lassúak és nehézkesek a jelenlegi technológiák.  A számítási kapacitást vagy a gondolatok sebességét vesszük alapul akkor még nagyon limitált a transzfer, Ezért fontos, hogy feltaláljanak egy olyan módszert, amivel közvetlen kapcsolat alakítható ki a mesterséges és a humán intelligencia között. A Vanity Fairnek  egy  interjújában arról beszélt, hogy már most is kiborgok vagyunk, az agyimplantról pedig azt, hogy négy-öt évre vagyunk a használható verziótól.

Hogyan tartsunk lépést a szerzői jogvédelemmel a 21. században?

Copyright



Irodalom, képzőművészet, divat, szórakoztatóipar... De mi az, ami közös lehet ebben a szerteágazó rengetegben? Első nekifutásra talán nehéznek tűnik a válasz, hogy egy épületnek, könyvnek, filmnek, videoklipnek, táskának mi lehet az a területe, ahol egyforma dolgokat tudunk róluk elmondani. Pedig a szerzői jogi törvény mindezekre vonatkozik, megilleti őket, mert alkotójuk egyedi alkotása, amely valami eddig újat képvisel. Függetlenül attól, hogy ki mennyire tekinti ízlésesnek, hasznosnak az adott produktumot, legyen mondjuk az a film világsiker, vagy éppen katasztrófa; ugyanazokkal a jogokkal élhetnek alkotóik. A törvény betartása már a könyvnyomtatás elterjedésével kezdett úgymond izgalmassá válni, ám ahogy megjelent a számítástechnika, az internet, és velük együtt beköszöntött a rohamos fejlődések kora, akkor vált igazán nagy kihívássá. Internetet elérni ma már szinte bárhol, bármilyen platformon lehetséges, a kérdés azonban az, hogy a fent említett tartalmak hogyan válnak elérhetővé bárki számára.

2017. május 25., csütörtök

Hírek, vagy álhírek?

Az emberek az információk jelentős részét bizonytalan eredetű közlésekből szerzik, ezeket később tényként mesélik el egymásnak. Ahogy a hírek, mind közvetlenebb utakon terjednek, ettől egyrészt csökkent a korábban csak  többszörös áttételekkel összekapcsolható világrészek közötti információáramlás ideje, a közvetítő személyek száma és ezáltal az információk torzulása, másrészt ez felgyorsította a helyi szóbeszéd, a lokális legendák nemzetközi exportját, adaptációját is.
A valóság manipulációját gyermekjátékká egyszerűsítő digitális technológiák, és az akár névtelen kinyilatkoztatást is lehetővé tévő internet megjelenése, alapjaiban változtatta meg a szóbeszéd terjedését. Egyes társadalomtudományi értelmezések szerint a világháló klasszikus pletykaklub, ahol bárki megszólíthat bárkit, akár ismeretlenül is. Eszerint az értelmezés szerint azt mondhatjuk, hogy az internet a pletyka ideális színtere és hordozója.
De ha arra gondolunk, hogy a névtelenség mögé bújva az embereknek lehetőségük van arra is, hogy olyan dolgokat elmondjanak, amit egyébként nem mernének, akkor az internet rombolóan is hathat a szóbeszédre, hiszen az internet névtelenségében nem lesz többé szükség arra a pszichológiai elfedő szerepre, amit a mendemonda az élőbeszédben betölt.
Az tehát nem várható, hogy a szóbeli kommunikációt, a pletykálkodást, a jövőben kiszorítja az internetes kommunikáció, de mindenképpen elősegíti a kitalációk minden eddiginél gyorsabb és szélesebbkörű terjedését és mutációját. Összeállításunkban példákkal, az interneten napvilágot látott írásokkal szeretnénk illusztrálni néhány cikken keresztül a hírek és álhírek közötti megfigyelhető különbségeket. S, hogy mi került a válogatásba?  Legendák, internetes csalások, és kamu figyelmeztetések. Nézzük is rögtön az elsőt!


A Danon bezárja a Győri Keksz és Ostyagyárat

"Elismerték, hogy csak piacszerzés volt a céljuk. A gyár magyarországi piaci részesedése 60 százalékos volt, neve az egyik legismertebb cégnév Magyarországon. Bezárása számunkra, azonban már többet jelent a közgazdasági értelemben vett veszteségeknél, ugyanis a jövőben már nem élvezhetjük a Balaton szeletet, vagy a Pilóta kekszet."

A felhívás 2005 júliusában körözött az interneten, majd a Hír TV internetes oldalára is felkerült. A cég cáfolta a levélben foglaltakat. Mondván,  gazdaságilag értelmetlen lépést követnének el, ha feladnák piacvezető termékeiket. Nem tudott a bezárásról Győr polgármestere Balogh József sem, aki szerint a hír felröppenése fokozta a Danon helyiy alkalmazottjainak bizonytalanságérzetét. Hamarosan kiderült, hogy a bojkottra való felszólítás vaklárma. Egészen pontosan egy 2001-es hasonló mozgalom újraélesztésére tett kísérlet volt. A Danon, akkor 2001-ben, csak a közvélemény felzúdúlása és hosszas tárgyalások után tartotta a városban a kekszek és cukrok gyártását, de a termelés nagyobbik részét Székesfehérvárra helyezte át.
A hír újjáélledéséhez hozzájárulhatott az is, hogy akkoriban olyan megoldási javaslat is szóba került, ami éppen négy évvel későbbi bezárást ígért. Ez a négy év járt volna le 2005-ben és ennek, valamint az évközi kisebb mértékű létszámcsökkentések apropóján gondolhatta 2005 júliusában valaki, hogy újra a bezárás réme fenyegeti a győri gyárat.
A Danon elleni internetes vaklármának, tehát volt némi előzménye, de sajnos nem ritka az olyan fogyasztói akció, amely abszulút légből kapott vádakra építve próbál indulatot gerjeszteni egy cég, illetve annak termékei ellen.


Nekimegy a kamuhíreknek a Facebook

Mark Zuckerberg, a Facebook megálmodója egy korábbi posztban közölte, hogy komolyan veszik az álhírek terjedését a közösségi oldalon, és a közeljövőben lépéseket tesznek annak érdekében, hogy gátat szabjanak a kamu terjedésének. S, hogy miért jutottak erre a megállapításra? Mert Donald Trump meglepő eredménnyel végződő elnökválasztási győzelme kapcsán az amerikai média elkezdett magyarázatokat keresni a nem várt eredményre, és rövid időn belül a főbűnös is kézre került: a techcégek, azon belül is a Facebook az oka, hogy Trump győzni tudott.
Az alapító úgy véli, hogy az álhírek csak a teljes facebookos tartalom csekély részét adják, de azért tesznek lépéseket a jelenség ellen, például: javítani kívánják az álhír felderítő mechanizmusokat. Megkönnyítik a kamu információk bejelentését. Hogy kiszűrjék a kamu híreket harmadik féltől is kérnek majd segítséget, elsősorban ezzel foglalkozó szervezetektől.
Az újságírókat is bevonják a munkába, hogy segítséget nyújtsanak a kammu hírek kiszűrésében.

Annyi szeméten kell átrágniuk magukat, hogy teljesen kikészülnek a Facebook moderátorai
"Annak ellenére, hogy a szerződésük tiltja, hogy a munkájukról bárkinek is beszéljenek, a Süddeutsche Zeitungnak sikerült interjút készítenie néhány olyan emberrel, akik a Facebook tartalmait szűrik, egy berlini irodában." - Adja hírül a 444.hu. Az interjúban résztvevő moderátorok főlegg az átláthatatlan szabályokra, a stresszre, és a túlterheltségre panaszkodtak.
"Olyan dolgokat láttam, amitől komoly kétségeim támadtak az emberi jósággal kapcsolatban. Kínzásokat és állatpornót"-számol  be a munkájáról az egyikük.
Egy másik munkatárs nyilatkozatából kiderült, hogy mióta látta a Facebookra posztolt pedofil videókat, akár apácának is elmehetne, mert gondolni sem tud a szexre. Szintén egy másik munkatárs a szabályok teljes értelmetlenségére hivatkozott. Példának okáért  amikor a csoportvezetőjének mutatott egy véres képet, amit szerinte nem lenne szabad másoknak is látnia, a főnök azt mondta, ez csak az ő véleménye, és inkább próbáljon meg úgy gondolkodni, ahogy a Facebook szeretné.
A Süddeutsche Zeitung megkérdezte a moderátorokat  foglalkoztató céget is, de az Arvató csak annyit reagált, hogy ezekre csak a megbízójuk, a a Facebook adhat választ. Mikor hozzájuk fordultak, érdemi válaszokat a Facebbook németországi képviseletétől sem kaptak. - Számol be cikkkében a 444.hu Később kiderült, hogy a Süddeutsche Zeitung megszerezte azokat az oktató anyagokat, amelyekkel a cég megtanítja a moderátorainak, hogy milyen posztok maradhatnak fennt a legnépszerűbb közösségi oldalon és melyek azok, amelyeknek a kukában a helyük.
A Facebook céljai között szerepel az, hogy senki se tehessen ki olyan poszttot, ami gyűlöletbeszédnek minősül, mert az "megfélemlítő és kirekesztő közeget teremt, amelyben az emberek nem akarnak semmit megosztani." Az viszont, hogy mi számít gyűlöletbeszédnek azt már  maga a Facebook határozza meg.
A Facebook munkatársi  körének működtetnek egy belső tanfolyamot, ahol először is úgynevezett védett kategóriákat határoznak meg, és kijelentik: ha ha ezen kategóriába tartozó személyek bármelyikét verbális támadás éri, a posztot el kell távolítani. A védett kategóriák a következők:

- Biológia nem
- Vallási hovatartozás
- Nemzetiség
- Gender (kb. társadalmi nem)
- Rassz
- Etnikum
- Szexuális orientáció
- Fogyaték vagy súlyos betegség

De ez még nem minden, léteznek ugyanis egyéb, nem teljes, de némi védelmet élvező alkategóriák:
- Életkor - fiatal, öreg, tinédzser
- Foglalkozás - munkanélküli, tanár, orvos, pilóta, űrhajós
- Származási földrész - európai vagy ázsiai
- Társadalmi státusz - gazdag, szegény, középosztálybeli
- Külső megjelenés: szőke, barna, magas, alacsony, kövér, sovány
- Politikai hovatartozás: republikánus, demokrata, szocialista, kommunista, forradalmi
- Vallás: iszlám, katolicizmus, szcientológia

Külön alszabály, hogy magukat a vallásokat szabad támadni, de a vallási csoportok tagjait már nem, tehát azt le szabad írni a Facebookon, hogy a szcientológia rossz, az viszont nem, hogy egy szcientológus rossz.Amelyik poszt nem felel meg a fentebb felsorolt szempontoknak, azt támadásnak minősítik és azonnal törlik a moderátorok.

A közszereplők a Facebookon is több kritikát kénytelenek eltűrni, mint az átlagemberek. A Facebook a közsszereplő fogalmát a következőképpen határozza meg:

- Olyan ember, akit tisztviselőnek választottak
- Olyan ember, akinek több mint 100 000 követője van a közösségi médiában
- Olyan ember, aki a médiában dolgozik és nyilvános kijelentéseket tett
- Olyan ember, aki az elmúlt két évben ötször vagy annál többször szerepelt a hírekben.


A Facebook és a politika halála

A Magyar Narancs korábban közreadott számában megjelent egy olyan cikkk, melyben a szerző arról ír hosszasan, hogy a digitális világban az adatgyűjtésre és adatelemzésre specializálódott cégek kihasználva az új lehetőségeket, hogyan biztosítanak szolgáltatásokat válalatok és politikai pártok számára, és ezzel miképp tudják befolyásolni a politikai/kereskedelmi választásokat és döntéseket.
Egy Aleksandr Kogan nevű illető (a Cambridge Egyetem "Proszociális és Jólét Pszichológiai Laboratóriumának" vezetője) 2013-ban saját céget alapított Global Research Partners néven. A GRP egy év alatt a Facebookon tevékenykedve - egy dollárt ígértek azoknak, akik kitöltenek egy kérdőívet, illetve hozzáférést biztosítanak fiókjukhoz - negyvenmillió profilt gyűjtött összea közösségi oldal sajátosságai miatt a GRP nemcsak a bejelentkező felhasználók, hanem azok ismerőseinek releváns információit is megszerezte (ez döbbenetes szám: 2014-ben egy átlagos Facebook-felhasználónak 340 ismerőse volt). Átverték a felhasználókat: azt ígérték, hogy csak ők használják fel az adatokat, de ennek ellenére 2014-ben az adatbázist eladták a viselkedéskutatással, marketinggel és kommunikációval foglalkozó Strategic Communications Laboratories (SCL) nevű angol vállalatnak. (Az SCL-t a fogyasztói és vásárlási magatartás befolyásolására alkalmas módszerek befolyásolása céljából alapították, de jelentős tevékenységet folytat a katonai célú dezinformáció területén is: kiemelten sikeresek voltak legalább 25 országban a választási kampányokban.) Az SCL leányvállalata, a Cambridge Analytica a választási kampányban egy algoritmust felhasználva személyre szabott migránsellenes üzeneteket küldött a Facebook-felhasználóknak, több mint százezer variánsban a brit választóknak, hogy a Brexit mellett döntsenek.
A Cambridge Analytica igazgatója, Alexander Nix nyilvánosan kijelentette, hogy a "pszichografikus profil" alapján kialakított "mikromarketing" volt a legfőbb fegyverük a Trump-kampányban is. Nix azt is elmondta, hogy "230 millió amerikai választóról rendelkeznek egyenként 3000-5000 adattal" (a jövedelemtől elkezdve az egészségi állapoton át a hobbikig), és ezekből saját algoritmusaik alapján képesek felhasználható profilt készíteni.
Hogy csak egy példát említsünk -, hogy a Trump-Clinton tévés vita után célzott üzeneteket, mintegy 175 ezer különfélét, küldjenek a Facebookra: a szoftver a fegyverviselés témakörében mást jelenített meg a fegyverbolondoknak, illetve a vadászoknak, de a lényeg az volt: Clinton elveszi a puskátokat. A kampányok és az alkalmazott módszerek mögött igen komoly tudományos kutatás áll: a Rév által idézett, tudományos közlönyökben is megjelent munkák megmutatják, hogy tíz Facebook-like alapján az algoritmus jobb személyiségelemzést nyújt, mint az illető munkahelyi kollégája, 150-nél jobban ismeri a gép őt, mint a saját édesanyja, 300 bevitt adat alapján pedig pontosabb a leírás, mint ha az illető élettársa tenné.
Mindehhez hozzájön még egy különös dolog is: roppant népszerűek a Facebookon a "Ki lennél te a Star Warsban?" vagy "Melyik barátod áll hozzád legközelebb?" típusú tesztek - ám azt kevesen tudják, hogy az itt megadott adatok adatbázis-építésre szolgálnak, és ezeket az adatbázisokat gyakorlatilag bárki megveheti; meg is teszik: a női magazinok marketingeseitől kezdve a titkosszolgálatokig számlálhatjuk a vásárlókat.
Tanulság? Az nincs. Legfeljebb annyi, hogy ha a Facebookon megjelenik egy teszt, hogy "Ki lennél, ha…", akkor nem lépünk be, mert az adatmegosztással jár. De mint látható, ez messze nem elég.


Kis részletekben adagolt álhírekkel immunissá lehet rájuk tenni az olvasókat

A Cambridgei egyetem pszichológusai úgy vélik, hogy ha kis adagokban adagolva adjuk át az álhírek még hasznosak is lehetnek a dezinformáció elleni harcban.
Kísérletükben kétezer amerikai lakosnak adtak hamis és igaz híreket. Megfigyeléseik szerint folyamatosan adagolva az álhírek idővel kiütötték a megalapozott, tudományosan alátámasztott információkat. Viszont ha a megalapozott tényeket közlő írásokban figyelmeztetésekkel együtt álhíreket, álinformációkat is közöltek, akkor a későbbiekben a teljesen légből kapott álhíreknek már kisebb hatásuk volt az olvasókra.


Harc a hírek árnyékában

A médiapiacon a színfalak mögött szabályos háború zajlik, amivel az EU nem tud lépést tartani. Mire tényszerűen megcáfolnak valamit, addigra már sok ezren osztják meg az álhíreket.
A disinformation review nevű oldal összegyűjti az álhíreket és ezeket megpróbálja rétegekre bontani. A globális propagandaháborúban ez a platform számít az egyik bástyának, amelyre az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) is építhet. Az EKSZ az Európai Unió diplomáciai testülete, amely többek között gondoskodik a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatok és stratégiai partnerségek folytonosságáról, valamint együttműködik az EU-tagországok, az ENSZ és más meghatározó jelentőségű szervezetek, illetve a különböző államok diplomáciai szolgálatával. Konkrét tevékenységei közé tartozik a békeépítés (politikai, gazdasági és gyakorlati támogatás révén), a biztonságteremtés, a jó kapcsolatok ápolása az EU közvetlen szomszédságában lévő országokkal; a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a válságreagálás; az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az emberi jogok érvényre juttatása.
Az EKSZ-nél a hivatalnokok ugyan mindössze 11-en vannak, de lelkiismeretesen végzik a feladatukat, ami többek között az álhírek leleplezése. Az európai uniós tagországok kormányfői 2015 májusában döntöttek arról, hogy az EKSZ-en belül létrehoznak egy stratégiai kommunikációs részleget, ami célzottan az orosz álhírkészítők ellen irányul. Az Ukrajna elleni háború után vált az EU számára világossá, hogy a Kreml célzott dezinformációs kampányokat folytat és így próbálja meg aláásni a nyugati világ tekintélyét.
A legnagyobb botrányt talán az a hamis hír kavarta, mely szerint egy orosz lányt menekültek erőszakoltak meg Berlinben.
Az EKSZ munkáját 30 európai uniós államban 400 újságíró, egyetemi alkalmazott, hivatalnok, nem kormányzati szervezeti munkatárs és magánszemély segíti. Ők mindannyian az internetet kutatják át álhírek után. Néhány nagy tapasztalattal rendelkező szakértő Ukrajnából származik, ők a Stopfake szervezet tagjai. A résztvevőkkel szemben az elsődleges elvárás a precízitás.
Az EKSZ stratégiai kommunikációs részlegének ellenfele az orosz kormány hír- és propagandagyára, amely Moszkvában található és a neve Rosszija Szivodnya (Oroszország ma). A propagandisták televízió- és rádióműsorokat készítenek, hírügynökségi jelentéseket állítanak össze, internetes oldalakat hoznak létre, felméréseket végeznek és műholdon sugároznak adásokat. A platformok közé tartozik a RIA Novosti és a Szputnyik News, amely rádió- és internetes felvételeket, valamint videókat készít 30 nyelven és a műsorok három tucat államban érhetők el. Ezzel párhuzamosan az RT nevű orosz nyelvű külföldi csatorna önálló adóként működik. A közvetített adások színvonala nem hasonlítható a szovjet propagandához, gyakran gyorsabbak és modernebbek, mint a nyugati híradások.

A web azáltal, hogy gyökeresen átalakította a legtöbb értelmiségi foglalkozás munkaóráit, döbbenetesen leszűkítette az emberek közötti távolságot, s egyben gyerekjátékká tette a kommunikációt, vadonatúj gondok és problémák hadát zúdította ránk.
Járjunk tehát nyitott szemmel és füllel a digitális térben is.

Balázs Zsanett

2017. május 19., péntek

EU kontra USA: techcégek, adatvédelem és migráció

Hírek a tőzsdén: Trump és techcégek...


A 2016. év végén a techcégek jelentős alulteljesítéséről számoltak be a tőzsdei adatok; a Facebook mínusz 4%, az Apple és a Microsoft 3% mínusszal zárta a teljesítményét. Habár másnap már mind a három cég plusszal zárt, az ingadozást a Trump-féle intézkedések tervezeteivel hozták összefüggésbe. Ezek akadályoznák a szabadkereskedelmet és a migrációt, amelynek következtében a globális techcégek magasabb költségvetéssel kényszerülnének működni, és a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása is problémát jelentene. A következő megmozdulás év elején a Google egyik társalapítója felől érkezett, amikor nyíltan tiltakozott a bevándorlóellenes törvény ellen. Sergey Brin mivel ő maga is menekült egy reptéren foglalt állást a törvény ellen. Annak idején egy zsidó családba született a Szovjetunióban, a szülei később emigráltak.

EU kontra USA

2016 januárjra világossá vált, hogy újabban annyira eltérő a két helyen alkalmazott adatvédelmi törvény, hogy itt lenne az ideje valami innovatív megállapodást találni ezzel kapcsolatban. Érvénytelenné vált a 15 évig alkalmazott Biztonságos kikötő rendszere (Safe Harbor Cerification), amely eddig ezt az adattovábbítást szabályozta. Ám röviddel a határidő előtt még nem lehetett semmiről biztosat mondani, a tárgyalások zajlottak, de megoldás úgy tűnik, hogy nem született. Helyette inkább egy olyan eljáráson dolgoznak, amely lehetővé teszi az uniós állampolgároknak amerikai bíróságokon is megvédeni azokat az adataikat, amelyeket jogszerűtlenül kezeltek az eltérések miatt. Január helyett azonban júniusra született meg az "adatvédelmi pajzs" (Privacy Shield), amely ígérete szerint szigorúbban és jobban érvényesíti az adatvédelmi normákat, illetve betartva a januári ígéreteket, panasz esetén egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket javasol majd. Évente közös felülvizsgálatok keretében ellenőrzik majd a rendszer hatékonyságát.

Facebook, Google, Twitter

Mindezek a biztonsági intézkedések nem csupán a nemzetbiztonságot és a bűnüldözést érintik, hanem ennél sokkal populárisabb problémákat is felvet, mint például a Facebook és Twitter felhasználók adataival, jogaival kapcsolatos kérdéseket. Eddig ezek a techóriások könnyedén szállíthatták az uniós felhasználók adatait az Atlanti-óceán egyik partjáról a másikra. Írország például a sajátjain kívül az európai, ázsai, afrikai és ausztráliai Facebook felhasználók adatait is tárolja a rendszer. Ebben az esetben a privát szférán van a hangsúly, így az egyezmény létrejöttének folyamatában fontos szempont volt, hogyan lehetne függetleníteni az európai netezőket az "amerikai nagy testvértől", aki mindent lát... Amikor a botrány kirobbant, elhangzott az a javaslat is, hogy akinek van Facebook fiókja, fontolja meg a megszűntetését. Ilyen drasztikusnak nevezhető megoldásokra azonban nem került sor, miután létrehozták az "adatvédelmi pajzs" rendszerét, amely jogorvoslatot kíván biztosítani nemzetközi és privát ügyekben egyaránt.



forrás:
portfolio.hu/vallalatok/a_techcegek_rontottak_el_a_mai_napot_az_amerikai_tozsdeken
2016/01/18/velhetoen-nem-lesz-hataridore-megegyezes-az-eu-es-az-amerikai-techcegek-kozott
techbazis/20160201-log-a-levegoben-az-europai-facebookozok-sorsa.
techbazis/20151006-europai-unio-facebook-techceg
2016/02/uj-europai-adatlancon-bukhatnak-az-amerikaiak/
2017/01/29/az-amerikai-techcegek-is-tiltakoznak-trump-bevandorloellenes-rendelete-miatt
piacesprofit.hu/infokom/pajzs-lep-a-biztonsagos-kikoto-helyebe/
az-eu-usa-adatvedelmi-pajzs-bemutatasa/


Személyes adatok védelme a mobil hálózatiság korában

Az adatok keletkezésének üteme és azok tárolásának mértéke hihetetlenül megnövekedett az utóbbi évtizedben. A Deloitte szerint kétnaponként annyi új adat keletkezik, mint amennyi az 2003 előtti összes évben! A legújabb keresési és analitikai módszereknek köszönhetően ezek az adatok pillanatok alatt feldolgozhatók. A feldolgozott adatok olyan mintázatokat alkotnak, amelyek még akkor is alkalmasak a magánélet, viselkedési szokások és személyiségjegyek felfedésére, ha látszólag ezekhez semmi közük. [1]


Az adatok bizalmasságával kapcsolatos visszaélések nagy veszélyt jelentenek. Ezek lehetnek adat- vagy személyiséglopás, hírnévrontást eredményezhetnek, kiszolgáltatottá tehetnek bűnözők számára.
Az adatok biztonsága bizonyos intézkedésekkel javítható. A Google olyan szolgáltatást fejlesztett ki, mely arra alkalmas, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekeik online tevékenységét. Az alkalmazás segítségével nyomon követhető az internethasználattal töltött idő. Segítségével a szülők beavatkozási lehetőséget is kapnak. Beállíthatják, hogy gyermekük mennyi időt tölthet az internet előtt, vagy hogy a nap melyik órájában használhatja azt.[2]

Milyen a mai fogyasztó?

Nem biztos, hogy az a sikeres vállalat, amely idejében felismeri, hogy merre tart a világ. A népesség csupán egyharmada hoz a trendeknek megfelelően döntéseket.
Ha a trendhatásokat az üzleti életben vesszük figyelembe, akkor meg kell vizsgálni, hogy a trendeken túl azon a piacon, ahová be akarunk lépni, milyen egyéb tényezők hatnak. Ezekkel a gondolatokkal indította előadását Dr. Törőcsik Mária trendkutató a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdászok Találkozóján 2016. novemberében. 
Törőcsik szerint sok kérdőjellel szembesülünk, ha a fogyasztók evolúcióját szeretnénk felvázolni. Sok cég "keresi" a fogyasztóját, és a legtöbben már ott elakadnak, hogy milyen kommunikációs csatornán tudja elérni az ügyfeleit. 
A fiatalokra egyre inkább igaz, hogy nem néznek tévét, ha néznek, akkor is egymás után váltogatják a csatornákat. Rövid a figyelmük, nehéz őket lekötni. 

"Ha valaki videoklippeken szocializálódik, akkor nehezen fog végighallgatni egy 40 perces előadást."- mondja Dr. Törőcsik Mária.
A rengeteg ingernek kitett fogyasztót nem csak elérni nehéz, hanem megérteni is.
"A fogyasztó, ha végre rám figyel, akkor miért nem ért meg, ha megért, akkor viszont miért  kritizál? És ha nem kritizál, akkor miért nem vásárol, és ha vásárol, akkor miért nem rám hallgat, hanem mindenféle blogokra vagy vlogokra?"- összegezte a szakértő a mai vállalkozások legfontosabb kérdéseit.
Vásárlási mechanizmusok 

Arra is kitért a trendszakértő, hogy a fogyasztóknál új vásárlási mechanizmusokat lehet megfigyelni.
Korábban a vásárlási döntéseknél az információk, termékek és szolgáltatások játszották a legnagyobb szerepet. Ma a fiatalabb generáció nem az információkat nézi, hanem sokkal inkább kommunikálni szeret. megbeszéli másokkal, hogy mit kellene vásárolni, és így a fogyasztó és a vállalkozó is egy interaktív folyamat részese lesz.
Ebben a folyamatban azonban a vállalkozók "elakadnak": mindenféle platformot használva küldik az üzeneteiket, de nem tudják, hogy ezek az üzenetek célt érnek-e. Ha igen, és náluk vásárol a fogyasztó, akkor nem értik, hogy legközelebb miért nem őket választja újra.

Megváltozott vevői magatartás

A fogyasztó kritizál, megoszt és egyre inkább globális kitekintésben gondolkodik. S mivel nincs akadálya, hogy az Amazonról vagy az Alibabáról rendeljen valamit, ezért összehasonlítja a különböző szolgáltatók termékeit.
Profi fogyasztók jöttek létre, akik kuponokat és utalványokat használnak. Ezzel egyidőben megjelent a fogyasztói ellenállás is, amikor érzékennyé válik a vásárló egy rossz irányba elsült reklámfilmre. Valamint új viselkedési forma az álvásárlás is,amikor fiatalok elmennek egy ruhaüzletbe egy ruhát felpróbálni, selfiet készítenek, megosztják, átélik a vásárlás folyamatát, de nem vesznek semmit.
Ezek olyan hosszú távon ható trendek, amelyek alól nem tudjuk kivonni magunkat. megatrend a digitális kultúra kialakulása vagy az elöregedő társadalom problematikája is.
A tudás leértékelődése és a tapasztalás felértékelődése is nagyon fontos megatrend.

Törőcsik szerint 2017-es trend az okosember, akiben már valamelyest nő a félelem az okoseszközök iránt. Azért mert nem mindig látja be a használó, hogy mi lesz a következménye annak, ha megnyom egy gombot, igénybe vesz egy szolgáltatást vagy vásárol egy terméket. A trendszakértő szerint a különböző termékkategóriák közötti szintek is fellazultak. teljesen hétköznapi jelenség, ha alaki egy drága ruhában elmegy az operába, majd az előadás után bemegy egy boltba és a legolcsóbb terméket vásárolja meg. Lényeges lett ugyanis, hogy a drágán vásárolt terméket felismerje a társadalom. Ha ez nem történik meg, ha egy termék nem bizonyítja, hogy fantasztikus, akkor nem fog érte nagyobb összeget kiadni senki.[forrás]


Közösségi oldalak veszélyei


Facebook használatának veszélyei


A Facebook "használata" napjainkban mindennapos dolog. Amit egyszer megosztottunk barátainkkal vagy a nagy nyilvánossággal az már kikerül az ellenőrzésünk alól, ezért jól gondoljuk meg, hogy mit töltünk fel a világhálóra.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok és információk sokakat vonz. Bár már egyre többen figyelnek arra, hogy mi kerül fel a Facebook oldalaira, leginkább a fényképekre, nemkívánatos hobbijukra vagy elkötelezettségükre gondolnak csupán. Úgy gondolják más veszély nem fenyegeti őket. De ez nem így van. Arra nem gondolnak, hogy a személyes adataikkal bűncselekményeket követhetnek el, ellophatják személyiségüket.
Tulajdonképpen ugyanazon veszélyeknek vagyunk kitéve a közösségi oldalakon, mint más webhelyen, de erre sokan nem gondolnak. Úgy vélik, ha csak az ismerőseik körében vannak, nem érheti őket semmilyen baj. Kapunk a Facebookon egy üzenetet egy ismerősünktől, melyben felhívja a figyelmünket például egy videóra. Ha rákattintunk a hivatkozásra máris egy új weboldalra jutunk és egy üzenet fogad minket, hogy a videó lejátszásához frissítésre vagy új szoftverre van szükségünk. Így - letöltve a programot - megfertőzzük a számítógépet és természetesen barátaink is megkaphatják a vírust.

2017. május 18., csütörtök

Új kihívások előtt a social media-óriás Facebook

Kritikai hangok

A Facebook álhírellenes törekvései
Hosszú ideje érik támadások a Facebookot a felületén terjedő álhírek miatt, a helyzet különösen az amerikai elnökválasztás után élesedett ki. Válaszul a Facebook egyre több lépést fogalmaz meg az álhírek terjedésének megakadályozásának érdekében, a legfrisebb hírek alapján úgy tudni, hogy a Facebook fizetett álhírszűrők alkalmazását tervezi - de ez csak egy újabb lépés a sorban.

 Forrás: Vocativ /Alejandro Alba


A Facebookot számtalan támadás érte a felületén a felhasználók által megosztott tartalmak miatt, ami különösen az amerikai elnökválasztás miatt eszkalálódott. A legújabb csapást például a német kormány új törvénye jelentette: több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.

A Facebookba beágyazott valóság

2014 márciusában a Facebook 2,3 milliárd dollárért vásárolta fel a VR-úttörő Oculust. Azóta a cég legújabb törekvései alapján továbbra is úgy tűnik, hogy a virtuális valóság - vagy annak változatai - továbbra is kiemelt szerepet töltenek be Mark Zuckerberg távlati tervei között, mint az emberi kommunikáció úttörő formái.  Már a korábbi F8 konferenciákon is arról beszélt, hogy a közösségi média következő nagy platformja a telefon után a virtuális valóság valamilyen variációja lesz.

Zuckerberg a Facebook távlati terveit prezentálja az F8-on


A Pokémon GO világsikere megmutatta, hogy az AR (augmented reality, beágyazott valóság) hihetetlen népszerűségre tehet szert. 

 Az AR lényege, hogy nem teremt körénk egy teljesen új világot, mint a VR, hanem a már meglevő, igaziba rajzol bele hologramszerűen virtuális dolgokat. (Az Index karikaturistája például legújabb, gyermekeknek szóló verseskötetében is ezt a technikát használja.) Ez technikailag bonyolultabb, de az eredmény  egyszerűbben hozzáférhető, nem kell hozzá például szemüveg, elég egy mobilon lévő applikáció is.  Ráadásul az eredmény látványos, a hétköznapi ember számára is szórakoztató, például Harry Potter-szerű képeslapok megszületését szolgálja. A lenti videó például az Aurosma alkalmazással készült.


A Facebook előtt álló, kutatott főbb AR lehetőségek:
- Információ: a valós világra hozzáadott információk, mint például útvonal az előttünk lévő utcán
- Digitális tárgyak: digitális tárgyak hozzáadása a valós világról fogadott képhez, mint virtuális post-it cetli a hűtőn
- Színesítés: a való világhoz hozzáadott filterek, értékelések, szerkesztések.

Ezeket egyszerűen a kamerába épített technológiával kívánják megoldani. Már most hozzáférhetőek olyan appok, melyek segítségével a szelfiket színesíthetjük, mint például a jelenleg nagyon felkapott FaceApp alkalmazás.

Muzeális AR: FaceApp-pal szerkesztett gyűjtemény a BoredPandán

A lehetőségek sokfélék: az egyértelmű szelfiken kívül játékok, AR graffitik vagy műalkotások létrehozása, de éppen annyira virágzó piac lehet az AR-reklámok biznisze is. Emlékezzünk csak a Vissza a jövőbe futurisztikusnak ható holografikus sokadik Cápa-film reklámjára, a TechInsider videója szerint nagyon is a (beágyazott)valóságunk része.

A Facebook pontos AR projektjeiről szóló cikkek (1, 2, 3, 4) alapján Zuckeberg eltökélt, hogy a Facebook forradalmasítja az AR-t és mindennapjainkat. Nagyszabású tervei szerint akár szerint a teljes médiafogyasztási szokásaink megváltoznak, és kidobhatjuk a tévénket: "Nincs szükségünk fizikai TV-re. Csak megveszünk egy 1 dolláros 'TV' appot, ráteszed a falra és már nézheted is." A fizikai megvalósítás úgy látszik a Google Glasshez hasonlóan itt is egy szemüveg lenne. (Tényleg úgy tűnik, hogy Szilikon-völgy Spielbergen nőtt fel.)



2017. május 5., péntek

Agy-Facebook megosztás


A Facebook-vezér Mark Zuckerberg a tavaly F8 konferencián jelentette be a Building 8 (a szám a Facebook nevében szereplő betűk száma) létrehozását, melynek élére a Google technikai fejlesztési osztályáról, Advanced Technology and Projects (ATAP), hívta át Regina Dugant, aki korábban az Egyesült Államok Védelmi Osztályának DARPA A projektjét vezette. A meglehetősen titokzatos program Zuckeberg tízéves stratégiai tervének része.

A Building 8, melynek épületei a Facebook főhadiszállás szomszédságában találhatóak, elsősorban új, áttörő, a jövő kommunikációját alapjaiban megváltoztató projektekkel foglalkozik. A program céljairól annyit tudunk a Building 8 hivatalos leírása alapján, hogy új, fejlett, "látszólag lehetetlennek tűnő" kommunikációs hardware termékek előállítását célozza meg, mint a beágyazott és virtuális valóság, mesterséges intelligencia, hálózatosság, és "más, áttörő területek". Hogy mindezt megvalósíthassa, olyan meghatározó piaci szereplőktől alkalmazott veterán hardware szakértőket, mint az Apple, Motorola, Google, Tesla, és az Amazon. A Facebook álláshirdetéseit böngészve feltűnik, hogy többek között brain-computer interface mérnököket is keresnek.

Forrás

Az első két terület, mely a Building 8 projektjei nyilvánosságra került, az agyi-számítógépes interface, mely lehetővé tenné, hogy közvetlenül agyhullámokkal küldjünk gondolatokat a számítógépekre, illetve egy technológia, mely lehetővé tenné, hogy a bőr vibrációinak segítségével megérteni a kommunikációs nyelvet. Dugan szerint "A bukás kockázata valós. De pontosan ez az ára annak, hogy valami egészen újon dolgozunk." Dugan nyilatkozata egy olyan jövőképet vázol elénk, ahol direkt az elménkkel gépelünk. Zuckerberg két évvel ezelőtti megfogalmazásában: "Egy nap hiszem, hogy képesek leszünk teljes, gazdag gondolatokat közvetíteni egymásnak technológiai úton. Csak rágondolsz valamire, és a barátaid azonnal érzékelik tapasztalatként, ahogy te."

Ahhoz, hogy ezek a nagyszabású kutatások minél hatékonyabbak legyenek, a Facebook 17 meghatározó egyetemmel, mint a Caltech, MIT, Harvard, létrehozta a SARA (Sponsored Academic Research Agreement) projektet, melynek célja, megkönnyítse és meggyorsítsa az egyetemi kutatókkal való együttműködést.

És mi történik, ha a törekvések sikerrel járnak és egyenesen az agyunkkal beszélünk? A Facebook szerint az agy képes másodpercenként egy terrabyte-nyi adatot feldolgozni: ez körülbelül 40 HD film streamelésével azonos adatmennyiség. Ez a sebesség gyorsabb, mint az emberi beszéd, ami Dugan szerint olyan, mintha egy "1980-as tárcsázós modemet használnánk."

Ugyanakkor érdemes elgondolkodni a megosztáshoz kapcsolódó, újonnan felmerülő adatbiztonsági problémákon is.