Napjainkban nagy figyelmet kapnak a különböző szivárogtatási botrányok. Rengetegen használnak facebook-ot, twitter-t, ezekre rengeteg információt töltenek fel magukról és személyes beszélgetéseiket is itt folytatják. Az okostelefonok világában pedig még gép mögé sem kell ülnünk, azonnal megoszthatjuk éppen mit csinálunk. Mindenkinek saját szívügye mit szeretne megosztani magáról a nagyvilággal, gond csak akkor van, ha nem az ismerőseink kísérnek figyelemmel minket, hanem állami szervek. Nemrég kezdték vetíteni a mozikban a Snowden című filmet, amely Edward Snowden NSA dokumentum szivárogtatását dolgozza fel a nagyközönségnek.
A Snowden botrány 2013-ban robbant ki. Edward Snowden, aki akkor az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezető tanácsadója volt kiszivárogtatott szigorúan titkos dokumentumokat. Többek között a The Guardian egyik újságíróját kereste fel és anonimitást kért, mint informátor. Ezekből kiderül, hogy az NSA tömegesen figyelte meg az egész világon emberek telefonjait és számítógépeit. Óriási volt a felháborodás, végül az amerikai szenátus 2015 májusában megszavazta a törvényt, miszerint amerikai állampolgárokat illegális tömegesen lehallgatni. Ők természetesen a világ többi részéről nem dönthetnek. A botrány folytatódik, mivel az NSA beismerte, hogy 2004 óta lehallgatja Angela Merkel német kancellár telefonját, Yahoo és Google profilját is.
Az ügy hatásai
Snowden azóta Moszkvában él, mert Oroszországnak nincsen kiadatási egyezménye Amerikával. A botrány fogadtatása is érdekes. Egy nemsokkal az ügy kirobbanása után készült felmérés szerint az amerikaiak 44%-a gondolja úgy hogy Snowden helyesen cselekedett, 42% pedig elítélte érte. 2013-ban a Time magazinnak szándékában állt Snowdent az év emberének nevezni. Félve a közfelháborodástól ezt nem tette meg. Azóta két film is készült a témában: a Citizenfour (2014) és a Snowden (2016). Az első mű ami rögtön a botrány következő évében készült el, dokumentumfilm. A Snowden inkább a nagyközönségnek készült alkotás. Helyenként változtattak a sztorin, fontos részleteket hagytak ki és kiemelték Snowden magánéletét. Ennek ellenére jó dolognak tartom, hogy egy ilyen film is készült róla. Így több emberhez jut el az információ és talán lesznek olyanok akik utánajárnak a témának a film megnézése után. A Snowden alapvetően bukás volt. 40 millió dollárból forgatták és Amerikában a megjelenése utáni első hétvégén csak 8 milliót hozott vissza. Ezzel a negyedik helyre került a bevételi listán. A következő hétvégén már csak 5. volt nagyjából ugyanennyi bevétellel. A harmadik héten pedig már fel sem került az első 10 legnagyobb bevételű film közé.
2016-ben tavasszal olyan hírek kerültek napvilágra, amely alapján az összes szivárogtatási botrányra máshogy kell tekintenünk. John Crane a pentagonnál volt a szivárogtatási program felügyelője. A program célja, hogy az amerikai állami titkok szivárogtatóit megvédjék. Crane szerint valójában ezt nem lehet megoldani. Egy példát is hoz, amikor egy NSA alkalamazott 2002-ben szólt a feletteseinek, egy lehallgatási ügyben, amit nem teljesen gondolt törvényesnek, még eredményesnek sem. Jó szándékával semmire sem ment, még öt évig kiváló munkát végzett az ügynökségnek, majd letartóztatták kémkedés vágyával.
Forrás:
Snowden polgártárs: filmkritika
Amerikai filmes bevétel
Az NSA beimerte, hogy lehallgatták Merkelt
Edward Snowden
Bolcsó Dániel: A Pentagon szivárogtatási programja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése