keresés

2016. április 20., szerda

Cenzúra, kényes adatok védelme vs. információszabadság

Kutatás az internetes cenzúráról
Az internetes-cenzúra egyre erősebb a világban. Egy korábbi tanulmány alapján 40 megvizsgált országból 26 blokkolja/megszűri a politikai vagy társadalmi érdekeltségű tartalmakat. Iránban, Kínában és Szaúd-Arábiában számos témát cenzúráznak, és az ezekkel kapcsolatos tartalmak széles skáláját blokkolják, politikai, szexuális jellegű, kulturális vagy vallással kapcsolatos alapon. Míg Dél-Koreában csak egyetlen témát korlátoznak erősen: Észak-Koreát. A kutatásból az is kiderül, hogy hat országban módszeresen szűrik a politikai tartalmakat. Ezek Mianmar, Kína, Irán, Szíria, Tunézia és Vietnám. Illetve hét olyan országot találtak, ahol a társadalmi szempontokat érintő tartalmakat szűrik széles körben. Ide tartozik Irán, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán, Tunézia, az Egyesült Arab Emirátusok és Jemen. Ezekben az országokban jellemzően azokat a tartalmakat blokkolják, amelyeket a cenzorok szerint sértik a társadalmi normákat (pl. pornográfia, a melegekkel és a leszbikusokkal kapcsolatos információk, illetve a szerencsejáték). Emellett társadalmi szempontokat Franciaországban és Németországban is érvényesítenek, ahol a holokauszt tagadását és a náci eszmék népszerűsítését akadályozzák. A felmérés megállapította, hogy Myanmarban, Kínában, Iránban, Pakisztánban és Dél-Koreában a „legkiterjedtebb a nemzetbiztonsági szempontokat érvényesítő szűrés”.



Kína a cenzúra fellegvára
Az internet cenzúrázását Kínában körülbelül 30 000 fő végzi, ellenőrzik a weboldalakat, megpróbálva kiszűrni azokat a tartalmakat, amelyek a Kínai Népköztársaság „érdekeit sértik”. A kritikus kommenteket perceken belül törlik az internetes fórumokon, blogokban, kínai honlapokon. Ezen kívül lokkolták már a CNN-t, az NBC-t, a Washington Post-ot, A New York Times-t és a BBC News-t is. A Great Firewall of China az egyik fő cenzor, amely már 1998-ban megkezdte „működését. A tűzfal célja, hogy elvágják a kínai internetezőket a kommunista párt által nemkívánatosnak tartott, jórészt nyugati tartalmaktól. A Kínai Központi Televízió szerint a tűzfal bevezető munkájának költsége 800 millió amerikai dollárba került. Idén áprilisban a kínai nagy tűzfal atyja, Fang Binxing a Harbini Műszaki Intézetben adott elő, amikor be akart mutatni a hallgatóságnak egy dél-koreai internetes oldalt, amit viszont a kínai cenzor-tűzfal nem engedett megnyitni. Fang ezután mindenki szeme láttára létrehozott egy virtuális magánhálózatot (virtual private network), amivel könnyedén megkerülhette saját teremtményét. Noha ez a módszer illegális, mégis rengeteg kínai internetező használja arra, hogy látogathassa a cenzúra által letiltott nyugati oldalakat, például a Facebookot. Az viszont már megdöbbenést keltett, hogy maga az Aranypajzs projekt létrehozója hágta át a szabályokat.A beszámolók szerint a szervezők berekesztették az eseményt, miután a hallgatóság a trükközés miatt kritizálni kezdte Fangot. Különböző, interneten megjelent vélemények szerint az eset kínosan mutatta meg a kínai internetes cenzúra természetét.


2015. márciusától az új szabályozás alapján minden felhasználó kizárólag a saját nevén és a személyes adatai megadásával regisztrálhat a különböző kínai online platformokon - írta a South China Morning Post. A blogokban, mikroblogokban, azonnali üzenetküldő szolgáltatásokban, online fórumokon, a cikkek kommentelőterében és másutt március elsejétől már nem fordulhatnak elő olyan azonosítók, álnevek, fotók, amelyek becsületsértők, államellenesek, vagy sértik a közérdeket, a törvényeket vagy a vallást, veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a társadalmi stabilitást, illetve a szuverenitást, alkalmasak az etnikumok közti gyűlöletkeltésre, rémhírterjesztésre, valamint erőszakra hívnak fel. A kínai kormány a hamis profilokon keresztül terjesztett pletykák és a félrevezető információk számának növekedésével indokolta a lépést, melyek ártottak az ázsiai államnak. Szerintük ezek a profilok rendkívüli módon beszennyezik az internet ökorendszerét és ellentétesek az emberek érdekeivel. A felhasználóazonosítás szabályozásának célja az, hangoztatták, hogy eltüntessék a hiteltelen, valótlan és megtévesztő információkat. Közölték, hogy a hamis adatokkal regisztrálókat vagy az új szabályokat megsértőket eltiltják az adott weboldal használatától.


Idén áprilisban rebbent fel az a hír, mely szerint Kína egy százaléknyi állami részesedést akar országa legnagyobbinternetes cégeiben. A kormányzat nem a profitra éhes, hanem be akarja ültetni a képviselőit az igazgatótanácsokba, hogy így szólhasson bele a cégek működésébe. A tervezett lépés mögött az a gondolat áll, hogy így talán könnyebb lenne elérni, hogy a helyi internetes nagyvállatok (Baidu, Tencent, NetEase) együttműködjenek a cenzúra és a tartalomszabályozás terén. Azonban ezen cégek részben állami tulajdonúvá válásának, igen súlyos következményei lennének, kezdve mindjárt azzal, hogy ezeket a vállalatokat kitennék egy rakás külföldi tőzsdéről. Egyelőre a terv lebonyolításához szükséges pénz forrása is hiányzik. A kínai cenzúra már most is komoly pénzügyi terhet jelent ezeknek a vállalatoknak, hiszen több száz alkalmazott foglalkozik azzal, hogy monitorozza és törölje az államilag kényesnek talált tartalmakat. Persze sokan próbálják feszegetni a határokat, és csak utólag törölnek, de ezzel valószínűleg csak a macska bajszát húzogatják.


Cenzúra a Facebook-on
Hiába a nyugati világ terméke, a jelenleg legnépszerűbb közösségi oldalon sem lehet mindent, a  Facebook cenzorai is szűrnek. A közösségi oldalon pl. tilos akár művészeti tárgyú meztelenséget ábrázoló festmények és fotók közzététele, de „a túlsúlyosok sincsenek biztonságban”. Ezúttal egy feminista csoport, a Cherchez La Femme akart eseményt szervezni a Feminism and Fat (Feminizmus és kövérség) című programjára, június 7-re. A témához illően egy csakugyan plusszos méretű hölgyet akartak kirakni bikini felsőben illusztrációként. Azonban a közösségi oldal megtagadta a kép miatt az esemény közzétételét. Mivel: „Nem kívánatos módon ábrázolja a testet. Az ilyen hirdetések, mint ez, nem engedélyezettek, mert a látogatók rosszul érzik magukat tőlük.” – szólt az eredeti elutasító válasz. Azt javasolták, hogy sokkal jobb lenne egy futást, vagy biciklizést ábrázoló fotó… Később a Facebook hosszas egyeztetések után elnézést kért és engedélyezte az esemény eredeti formájában való megjelentését.


Az információszabadság
Az információszabadság jelentése az információhoz való szabad hozzáférés. Magyarországon két, alkotmány által biztosított alanyi jogból, a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének jogából tevődik össze. Ezek szerint: Bárkinek jogában áll közügyekkel (államigazgatási, közigazgatási) kapcsolatos információkhoz, adatokhoz hozzájutni s ezeket másokkal megosztani, újságban, interneten közzétenni. A megismerhető adatok köre Magyarországon is pár év alatt változott, nemzetközi viszonylatban pedig még nagyobb kontrasztokat tapasztalhatunk.



A Wikileaks és a Panama-papírok
Az idei év legnagyobb „fogásainak” számítanak az információszabadság területén a Wikileaks által Hillary Clinton levelezését kereshető formátumban közzé tett anyagai, illetve a Mossack Fonseca nevezetű panamai ügyvédi iroda egyik tagjának szivárogtatása. Míg előbbit az amerikai információszabadságot biztosító törvény értelmében a kormány alapvetően köteles volt kiadni (bizonyos nemzetbiztonsági megkötésekkel), az utóbbi a tipikus anonim szivárogtatások körébe tartozik. Mindkét esetben felmerül a felelősség és az esetleges visszaélések/mulasztások felderítésének kérdése. Hol a határ az információszabadság, az átláthatóság és a magánszféra tiszteletben tartása között?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése