keresés

2015. december 7., hétfő

Szerzői jogi aktualitások, érdekességek, avagy az elmúlt időszak történései - összefoglaló

Az elmúlt hónapok során számos érdekes történésnek lehettünk tanúi, már ami a szerzői jogokat illeti. Eljött az ideje, hogy mindezeket összefoglaljam, illetve egyfajta visszatekintést nyújtsak az általam kiemelt történésekre. Három csoportra szeretném osztani a boncolgatott témákat, konkretizálva a zenére, a filmre, és a kalózkodásra, azon belül is ahhoz kapcsolódó törvénykezésekre. Természetesen lesznek átfedések a részek között, hiszen bizonyos esetekben szoros kapcsolat épült ki a három témakör között.

A zene mindenkié - de csak ha engedélye van hozzá?

Szeptemberben jött a hír, hogy komoly lépéseket tehetünk azért, hogy egységesüljenek a nemzetközi szerzői jogi szabályozások. Ennek érdekében „több szerzői jogvédő szervezet összefogott és megalapította az első integrált licencközpontot a digitális zenei piac számára. A brit PRS for Music, a német GEMA és a svéd STIM megkötötte az ICE Copyright Enterprises nevű új centrum létrehozásáról szóló megállapodást.” - írja az sg.hu. Ennek a megállapodásnak köszönhetően gyorsabban végbemehetnek a licenc-kérelmi ügyek, aminek a legnagyobb nyertesei mi, hallgatók, rajongók lehetünk. Ez elérhető lesz minden európai digitális zenei szolgáltatás számára, tehát könnyebben és gyorsabban juthatunk hozzá a zenéhez, és nem lesz feltétlenül szükséges az illegális tartalom-szolgáltatók igénybevételére. Az Európai Unió már korábban egységesíteni akarta a szerzői jogokat, amit kiterjesztene más szórakoztatóipari cikkekre (film, könyv) is.

Nem ez volt az egyetlen - a zenéhez kapcsolódó - történés az elmúlt időszakban, hiszen az Európai Parlament berkein belül felmerült, hogy a kiadóval előre engedélyeztetni kell, ha valaki meg szeretne osztani egy számot. Az alábbiak szerint gondolták el az értelmezésem szerint: képzeljünk el egy olyan közösségi oldalt - nevezhetjük Facebook-nak az egyszerűség kedvéért - amelyen nem oszthatjuk meg kedvenc zeneszámunkat például a YouTube-ról anélkül, hogy előzetesen engedélyt nem kapnánk rá. Ez alapvetően változtatná meg az internetezési szokásainkat, hiszen „a linkelés (...) alapvető szükséglete az információ áramlásának és a világháló működésének: hátteret ad, új tartalmakhoz vezet, új nézőpontokat ismerhetünk meg vele, és úgy egyáltalán, linkelés nélkül sokan még a napi hírekhez sem juthatnak hozzá. Ha tényleg elfogadják, akkor búcsút mondhatunk a megosztásoknak, linkeléseknek, és egyéb, mindennapos tevékenységeknek.” - írja a privátbankár.hu. Lesarkítva ez annyit jelent szerintem, hogy a közösségi média működése megcsorbulna, és visszafejlődne valamilyen szinten, hiszen így „csak” a kommunikációs funkciója maradna meg.

Eltérő filmes igények, avagy a Netflix-től a trash-filmekig

A Netflix egy virágzó üzleti vállalkozás, ugyanakkor bizonyos nehézségekkel kell megküzdenie. A felhasználók igényei folyton növekednek, de elvárják, hogy ezért ne kelljen többet fizetniük. Ezt persze nehéz kivitelezni, főleg úgy, hogy továbbra is gazdaságos legyen a működésük. Egy kisebb áremelést követően is sokan felháborodtak, pedig szerintem ez természetes dolognak tekinthető, még ha nem is örül neki senki. A felhasználók elvárják a minél hamarabbi elérhetőségét a sorozatok egyes részeinek, vagy akár egy teljes évadra is igényt tartanak. Ezeknek a beszerzése viszont nagyobb költségeket jelent, hiszen általánosságban az új dolgok többe kerülnek, nincs ez máshogy a szerzői jogokkal sem. Mivel pedig ez egy törvényes szolgáltatás, a Netflix kénytelen mélyen a zsebébe nyúlni, kockáztatva a rövid távú nyereségességet a hosszú távú nagyobb profit érdekében. 

A Netflix-szel tulajdonképpen szöges ellentétben állnak a trash-filmek, már ami a minőséget illeti. A cikk szerint minden harmadik holland ember tölt le rendszeresen illegális oldalakról. Nem tudom eldönteni, hogy ez valójában soknak számít-e? A holland érdekvédő szervezet szemszögéből nyilván igen, de ha az általam gondolt/vélt helyzetet nézem, akkor nem feltétlenül sokkalom ezt a számadatot. Azt sem tartom mindegynek, hogy mit töltenek le az emberek. A filmeknek van ugyanis egy olyan rétege, melyek többsége el sem jut az európai mozikban, vagy ha mégis, akkor sem lesz belőlük kasszasiker. Ezekben a filmekben közös, hogy nem ígérnek többet, mint amennyit a cím mond, de azt legalább betartják. Ezeket nem jellemzik a zseniális színészi játékok, nem kerülnek több száz millió dollárba, és alapvetően nem is jók. Sőt, ezek a filmek már annyira rosszak, hogy az a tény teszi nézhetővé, hogy „Hogy lehet egy film ennyire rossz?”. Valamiért mégis szeretjük, nézzük, szórakozunk rajtuk. Ezek a trash-filmek. Egy olyan műfaj, amely szerintem az illegális letöltőknek köszönheti, hogy még létezik. Ennek ellenére sem teszik legális formában ingyenesen elérhetővé, pedig ha sikert ér el esetleg a nézők körében, akkor egy esetleges folytatásért már nagyobb valószínűséggel fizetné ki az ember a mozijegy árát, hiszen egy sikeres film esetén nagyobb eséllyel kerülne a folytatás a mozikba, és a moziélmény mégiscsak más, mint a letöltés. Ez egyelőre csak utópiának látszik, mivel a pénz még mindig nagy úr...


Nehezítsük meg a kalózok dolgát, vagy legalább büntessük meg őket okosan
Az Európai Unió új szerzői jogi tervezete szeretné megnehezíteni a kalózok dolgát. „Az új, modern követelményeknek megfelelő szabályozást sürget az EU, első lépésként a tartalmak hordozhatóságáról hoznának döntést, méghozzá úgy, hogy az átmenetileg másik tagállamban tartózkodó polgárok azonos feltételek mellett érjék el online előfizetéseiket és tartalmaikat, mint ha otthon volnának.” - írja az ITcafé. Ez szerintem egy nagyszerű kezdeményezés, hiszen egy az ember által már kifizetett szolgáltatást tennének elérhetővé egy másik EU-s ország területén. Ez kényelmes és praktikus is lenne, hiszen így ideiglenesen sem kellene lemondani a szolgáltatás igénybevételéről, így a külföldön töltött idő alatt sem lenne kidobott pénz a szolgáltatás ára. Emellett nem kellene illegális módszerekhez fordulniuk bizonyos tartalmak elérése érdekében, amelyekre állandóan szüksége van, elő is fizetett rá egy országban, de másik országban tartózkodása során is igényli annak a használatát. Az Európai Uniónak általában nem szokott elsődleges szempont lenni az emberek ilyen jellegű kényelme, ez most sincs másképp.

Természetesen azokról sem megfeledkezni, akik lebuktak már a kalózkodás vétségével. Közülük kiemelkedik egy cseh férfi története, aki egy merőben szokatlan büntetéssel „úszta meg” tettei következményét. A férfinak „csak egy lényegesen kisebb összeget kellett büntetésül fizetnie a becsült károkozáshoz képest, viszont szerepelnie kell egy videóban, amiben elmeséli mit tett, és mi lett a következménye. A prevenciós videót két hónap alatt legalább 200 000 embernek kell megnéznie a megállapodás szerint, Jacub feladata pedig a szereplésen túl a rövidfilm promózása.¨ - írja az itcafe.hu cikke. Mondjuk ki, Jacub-nak hatalmas szerencséje volt, hogy a jogtulajdonosokat képviselő szervezet, a BSA felmérte a helyzetét, és lehetőséget nyújtott neki, hogy anélkül tegye jóvá tetteit, hogy az tönkretegye az életét. A kalózkodók száma nem hinném, hogy számottevően csökkenne ezen videó következtében, ugyanakkor minden egyes „jó útra térítés” már sikernek tekinthető, még ha várhatóan ez egy valóban alacsony szám is lesz...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése