keresés

2015. december 13., vasárnap

Szerzői jog megvalósíthatósága a könyvek világában

Az elmúlt egy év cikkeiből szemezgetve látható, mi a helyzet a könyvek eladásával, azoknak jogi hátterével. Sajnos a kalózkodást, akárhogy is szeretnénk, nem lehet megállítani, így az egyre inkább csak terjeszkedni fog. A jó hír viszont, hogy sok más lehetőség is van a könyvimádók számára. Legális letöltőoldalak, melyek fizetősek vagy ingyenesek, vagy a könyvek elcserélése teszik lehetővé az egyszerűbb könyvolvasást, de ami még ennél is fontosabb, több emberhez juttatja el az olvasás örömét. Íme egy összefoglaló ezekről  lehetőségekről és más jogi hírekről.



Kiadók és a kalózok helyzete

Fontos megjegyezni, hogy az elektronikusan terjesztett könyvekre jóval magasabb az áfa (27%) és a szerzői jogért járó díj (25-50%), mint a papírformájú olvasmányoknál (5%, 6-12%), ugyanis az EU-szabályozás szerint a könyvek könnyített áfakörbe tartoznak, míg az e-könyvet elektronikus szolgáltatásként tartja számon.

Egy kalózoldalon viszont előbb lehet megtalálni egy-egy ritka példányt, mint a legális oldalakon, ráadásul az illegális letöltéseknek most kultúrája is van. Vannak, akik emiatt úgy gondolják, a zeneiparhoz hasonló sorsra jut majd a könyvipar is, de olyan nézetek is felmerültek mely szerint, pont hogy profit lenne az e-könyvekből és jót tenne a könyvpiacnak, kiadóknak.

Ez ellen pedig igyekeznek a kiadók tenni, sok könyvüket a weboldalukon már e-könyv formájában is próbálják elérhetővé tenni, azonban még így is kevés a legálisan letölthető dokumentumok tárhelyének száma (pl. Ekönyv.huDibook.hu). De egyre több az olyan oldal is, ahol ingyenesen és ami a legfontosabb, legálisan is elérhetőek az e-könyvek (MEK, DIA).


A jogszabályokkal volt problémája a franciáknak is

"Az adójogi uniós jogszabályok szerint ugyanis a tagállamok egy általános, és legfeljebb egy vagy kettő kedvezményes ÁFA-kulcsot vezethetnek be jogrendszerükben." Ráadásul hozzáadott-értékadó (ÁFA) csak a szabályzat egy mellékletében felsorolt termékek értékesítésére és szolgáltatások nyújtására alkalmazható. Az elektronikus szolgáltatások azonban nem tartoznak ebbe a felsorolásba. Elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül többek között azok az internetes szolgáltatások, melyek jelentős mértékben automatizáltak, emberi közreműködés szükséges használatukhoz, valamint ha nincs információs technológia, nem lehet őket igénybe venni.


E-haszonkölcsönzés lehetségessé tétele

És akkor a másik nagy kérdés: hogyan lehetne lehetséges kölcsönözni az e-könyveket? Erről Severine Dusollier írt egy tanulmányt, melyben leírja a haszonkölcsönzés jelenlegi helyzetét és jogi szabályozását, majd erre építkezve mutatja be az általános gyakorlatát, mely a "kiadók és a könyvtárak aggregátor-szolgáltatók közbeékelésével megvalósuló engedélyezési szisztémáján alapul".

Ezek mellett pedig részletesen írja le a háromlépcsős-tesztet is, melyen belül csak a második lépcsőt, a korlátozás miatt létrejövő, a mű hasznosítására gyakorolt káros hatásokat vizsgálja részletesen. A szerző szerint fontos kevésbé vonzóvá tenni az e-haszonkölcsönzést, ezért megszorításokat javasol, többek között a korlátozott hozzáférést az egyes példányokhoz, mesterséges minőségromlást a digitális művek esetében, meghatározott időben történő rendelkezésre bocsátást, valamint a DRM alkalmazását említi.


Eldőlt a Google Books-szal folyó per

Még 2005-ben, az amerikai írószövetség beperelte a Google-t miután elindították a digitalizált könyvekben való keresésre alkalmas Google Books nevű programot. A háromtagú bírói testület ugyan elismerte, hogy az ügy a szerzői jogok "határainak próbája", de végül úgy döntött, ez törvény által megengedett gyakorlat. A programban sok olyan fejlesztés van, melynek köszönhetően a Google "igyekszik eleget tenni a szerzői jogi előírásoknak": a megtekinthető oldalak számát korlátozza, ezen oldalak kinyomtatását és másolását akadályozza, a keresett témában hirdetéseket jelenít meg, valamint a kiadó és a könyvet értékesítő áruházak honlapjait mutatja.


Alternatív megoldás: saját könyvek elcserélése

A francia Booxup és a magyar Rukkola is azon az elven alapszik, hogy a rendszerbe regisztrált felhasználó, online megoszthatja másokkal a kölcsönbe adható könyveinek alapadatait. A többi felhasználó pedig ezek alapján jelentkezhet egy-egy kötetért, és annak kölcsönbe adását kérheti. A franciáknál azonban a felhasználók beszélhetik meg mikor és hol találkozzanak hogy átadják egymásnak a kiszemelt könyvet, addig a magyaroknál ezen kívül Happontok is létrejöttek. Ezeknek a lényege, hogy ha a felek nem tudnak megfelelő helyet és időpontot találni az átadásra, itt leadhatják a könyvet, amiért később a másik fél elmehet. Valamint nem pénzért vagy ingyen történik a csere, hanem pontokért.

A franciák azonban problémásnak tartották ennek a jogi hátterét, így vizsgálat alá helyezték az ügyet. Arra jutottak, hogy a végfelhasználókat egy közvetítő weboldal kapcsolja össze, ahol szerzői jogilag nem védett információk kerülnek megosztásra. És mivel a cég az ingyenességre épít, a tényleges kölcsönbeadást pedig a felhasználók végzik, ezért elsősorban az ügyfelek magatartását kellene szerzői jogilag vizsgálni. Ha ezzel lenne probléma, akkor következne csak a Booxup magatartásának áttekintése. Probléma csak akkor lenne belőle, ha a felhasználók kicserélnék egymás között vagy eladnák egymásnak a jogszerűen forgalomba hozott könyveket.

A Rukkola pedig Magyarországon akkora sikernek örvend, hogy a könyvkiadóknak is felkeltette az érdeklődését. Végül a Publio döntött úgy, hogy megveszi magának a céget. Ennek köszönhetően mostantól nem csak könyveket lehet cserélni, hanem januártól a kiadó partnereivel együttműködve lehetővé teszik a már nem értékesített könyvek egyedi újranyomtatását is.



Váratlan fordulatot hozott az Amazon könyvesboltja

2015. november 3-án nyitott ki az az Amazon által létrehozott könyvesbolt az USÁ-ban, melyre a médiumok is felhívták a figyelmet, milyen abszurd az, hogy miután sok könyvesbolt halálát okozta, az online rendelhető könyvekre, CD-kre és DVD-kre épülő vállalkozásával, ő maga is nyitott egyet, ami nagy valószínűséggel nem csak az első bolt volt.

Nem csak a showrooming fogalmát sikerült az internetes trolloknak ezáltal létrehozniuk, de még akár értelme is lehet a dolgoknak. Tökéletesen össze tudják rakni azt a választékot, amely a legkeresettebb könyvekből áll, vagy a vásárlók által a legjobbra értékelt. Ráadásul a boltban a könyvek alatt ugyanaz a rövid ismertető és értékelés is megtalálható amelyet a vásárlók az Amazon weboldalán adtak meg rájuk. Tehát lényegében létrehozták online webáruházuk offline megfelelőjét.


Ebből is látszódik, hogy még mindig van, és ráadásul nagy az igény a könyvek terjesztésére. Sok probléma vár még megoldásra, de talán mégiscsak az lenne az elsődleges, hogy még akkor, mikor formálható az ember, megszeresse az olvasást. Még több könyvet kell elérhetővé tenni akár így, akár úgy, de fontos a jó reklám is. Egy a lényeg: olvassunk amennyit csak lehet, ha pedig nem szeretnénk pénzt költeni, a könyvtárak úgyis mindig nyitva állnak az érdeklődők előtt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése