keresés

2015. december 14., hétfő

Digitális gyűjtemények Magyarországon

Korszerűek-e?


A digitalizálás célja a magyar kulturális örökség megőrzése, az állományvédelem, egyszerűbb gyűjteménykezelés  és gyarapítás, valamint az, hogy a dokumentumok mindenki számára könnyen és gyorsan elérhetőek legyen.
A kulturális örökségek digitalizált változatának eléréséhez a könyvtárak, levéltárak és múzeumok összefogására volt szükség.



Magyarországon eleinte a könyvtárak jártak élen a digitalizálásban, de mára a levéltárak is felvették a versenyt a külföldi folyamatokkal. Az idei évben számos digitalizálási ötlet megvalósult a könyvtárak, levéltárak és múzeumok területén is.



A gondolat, hogy a könyv mindenki számára elérhetővé váljon, már a 70-es években megjelent Amerikában. 1971-ben Michael S. Hart megalapította a Gutenberg Projektet, ami céljának a kulturális művek digitális megőrzését és az elektronikus könyvek létrehozását tűzte ki. Az első megjelent e-könyv a Függetlenségi Nyilatkozat volt. Ma már a Projekt 40 ezer letölthető könyvet kínál. Többsége angol nyelvű, de magyarul írott könyvek is megtalálhatóak.


Az első hazai civil kezdeményezés, a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) gondolata 1994-ben jelent meg. Sok önkéntes munkának köszönhetően 1996-2002 között az elektronikus könyvtár állománya nagyjából 4 ezer darabra nőtt. Az adatbázisban csak magyar, illetve közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási célra használandó, jogtiszta dokumentumok kapnak helyet, főként szöveges művek, de kották, térképek is.
1999 óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) ad otthont a MEK-nek. Ez után megindult az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) kiépítése, ami az időszaki kiadványok elektronikus formáját tartalmazza. 2007-ben egy újabb különgyűjtemény indult, Digitális Képarchívum (DKA) néven. 
Az évek során  a MEK az egyik legismertebb szolgáltatássá vált az interneten.


Könyvtári szolgáltatások újításai

Az Országos Széchényi Könyvtár új szolgáltatása a teljes magyar könyvtári rendszer jövőjére nézve befolyásoló tényezővé válhat. Az ELDORADO célja a digitális tartalmak jogtiszta szolgáltatása, a már kereskedelmi forgalomban nem kapható, és a könyvtári könyvek hozzáférhetővé tétele. Az e-könyv kölcsönzést is a szolgáltatásai közé emelte.
A hazai digitalizálási projektek egy rendszerbe foglalása útján az ELDORADO olyan szolgáltatás lehet, ami elősegítheti a könyvtári rendszerek erőforrásainak hatékony felhasználását és hozzájárulhat a nemzeti kulturális örökség fennmaradásához is. Annak ellenére hogy  már átadták, sajnos csak biztonsági üzemmódban működik .


Számos online közösségi felületen megfigyelhető jelenség volt, hogy a felhasználók érdeklődtek a szülővárosukat, régi lakóhelyeiket bemutató fotók iránt. Felmerült az ötlet, hogy a könyvtárak hogyan tudnának ezekhez az igényekhez megoldást nyájtani.
A Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtára mintegy 140 ezer fényképet őriz. Korábban volt már egy online szolgáltatása, a Budapest Képarchívum, ahol a képanyagok digitális változatát elérhetővé tették. A nagyjából ötezer képet tartalmazó adatbázis idén számos új felülettel bővült. Jelenleg több, mint 15 ezer fotó érhető el. Néhány éve a képek azonosítatlanul kerültek be az adatbázisba, ezért a leírások készítésénél fontos szempont volt, hogy minden egyes fényképen legyen egy beazonosítható helyszín, személy vagy tárgy a tárgyszavak között. A helyismereti anyag tartalmi feltárásánál különösen fontos a helyszín, ezért próbálják utca-házszám pontosságig rögzíteni az adatokat. A régi fotók helyszínei összevethetőek a mai utca képével a Google Maps segítségével.


Az Országgyűsi Könyvtár szeptember végére 1,9 millió oldalnyi törvényhozási dokumentumot tett elektronikusan hozzáférhetővé. Ezek között találhatók jegyzőkönyvek, törvényalkotással kapcsolatos dokumentumok és az Országház építésére vonatkozó tervrajzok is. A 2014-es digitalizálási projekt indulása előtt a könyvtár állományának csupán 1 %-át tudta digitalizálni a digitalizálási eszközök hiánya és korszerűtlensége miatt.



Múzeumok, levéltárak munkái

A májusban megszületett Hungaricana nevű online keresőrendszer jóvoltából egységes felületen
hozzáférhetünk a magyar levéltárak és múzeumok digitalizált gyűjteményéhez. Az oldal kivitelezője az Arcanum Adatbázis Kft., üzemeltetője az Országgyűlési Könyvtár, a munkálatokat pedig Budapest Főváros Levéltára végzi.
A digitális felvételek több önálló adatbázis csoportban kereshetőek, így szétnézhetünk a királyi könyvek vagy képeslapok között, láthatunk levéltári iratokat, de még Mária Terézia úrbéri tabellái között is kereshetünk. Júliusban bekerült az adatbázisba a Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnokának 500 db nagyméretű festménye is.


A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ közös múzeumi adatbázisában elérhetővé váltak a csatlakozó  múzeumok digitalizált műtárgyadatbázisai, ezen kívül a felhasználók szabadon nézelődhetnek a virtuális kiállítások között és tájékozódhatnak a múzeumok aktuális programjairól. A csatlakozó múzeumoknak lehetősége van megjelenni az Europeana adatbázisában is, de megoldható az is, ha más módon szeretnének az európai színtéren megjelenni.
A MuseuMap adatbázisában különböző szolgáltatások épültek ki: virtuális kiállítások, ingyenes letöltések, többfunkciós keresések, valamint a 3D-s szkennelések bemutatása is. Az intézmények részére három különböző csomagszolgáltatást nyújt. 



A DIGIPHIL projekt a Petőfi Irodalmi Múzeum és a MTA BTK Irodalomtudományi Intézet összefogásával jött létre. A filológiai munka legfontosabb műfaja a kritikai kiadás, így az Irodalomtudományi Intézet egyik munkatársa, Kecskeméti Gábor úgy vélte, hogy szükségessé vált ezen művek digitális feldolgozása.
A Digital Manuscript to Europe nevű projekt segítette a digitális kéziratok összegyűjtését, egységesítését és eljuttatását az Eurpoeana-hoz. A digitális kézirat nem szó szerint a kézirat, hanem minden olyan  tudományos jellegű dokumentum ide tartozik, amiről rendelkezésre áll fakszimile kiadás.
A projekt munkájához először Kassák Lajos a Tett című folyóirat digitalizált lapjai járultak hozzá, majd megjelent Kosztolányi Dezső az Aranysárkány című regény kritikai kiadása. Mikszáth Kálmán művei is elérhetőek elektronikus formában, valamint előre láthatólag egyéb tudományos műveket is közzé kívánnak tenni a közeljövőben a Digiphil oldalán.


Magyar madáradatbázis

A Magyar Madártani Egyesület jóvoltából októberben napvilágot látott hazánk első olyan oldala, ami nyilvántartja a magyar madárfajokat. Magyarországon 400-410 faj előfordulása bizonyított, ebből 397-et tartott nyilván az oldal az indulásakor.
Az adatbázisba vett madarak mindegyikének saját oldala van, ahol a madárral kapcsolatos általános és speciális ismérvek, előfordulási területük, életmódjuk, viselkedésük találhatóak meg.
A honlapfelület egyaránt segíti a madarakkal ismerkedni akaró, kezdő felhasználókat, de az MME Madárbarát kert programjának résztvevőit is. Online digitális lexikonként, kézikönyvként és adatbázisként egyaránt használható az újságírók, szerkesztők, és  a természetvédelemben dolgozó szakemberek számára is.



A félév során felvezetett témák alapján jól látható, hogy idén Magyarország is felvette a lépést a többi európai ország digitalizálási ütemével. Az Arcanum vezetője szerint jó ütemet tart a digitalizálásban, ugyanis a levéltárak (az országos és a fővárosi) e tevékenységgel  a világ élvonalába kerültek, valamint a könyvtári katalóguscédulák felismerését a szakma is elismerte. Nagyobb elmaradás a múzeumok közzétételében volt megfigyelhető.




Források
A MEK története 

Elindult az Eldorado könyvtári e-dokumentumküldő rendszer
ELDORADO – az országos könyvtári szolgáltatások megújuló rendszere
Az út ELDORADO-ba. Digitális tartalmak és szolgáltatások továbbélése az új rendszerben
ELDORADO, könyvek aranyvárosa

Magyar képadatbázisok
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének megújult Budapest-képarchívuma

1,9 millió oldalt digitalizáltak az Országgyűlési Könyvtárban 

Eljött az amatőr történészek Kánaánja
El se hinné, mennyi mindent digitalizáltunk már 

Digitális középkor?
MuseuMap, az első magyar múzeumi aggregációs portál
Digitális filológia 2. Online kritikai szövegkiadások a gyakorlatban

Minden, amit Magyarország madarairól tudni akarunk 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése