keresés

2015. november 22., vasárnap

A netsemlegesség és a startupok viszonya az EU-ban

Az Európai Unió október 27-én elfogadta az új törvényhatározatot az internet semlegességével kapcsolatban. Ennek tartalma már pusztán erkölcsi szempontból is támadható, de a feltörekvő startupokra különösen rossz hatással lehet. Ezt most a Deutsche Telekom nyilatkozata igazolni is látszik.
 
A netsemlegesség elvének lényege az, hogy az internetszolgáltatók és a kormányok ugyanúgy kezeljenek minden adatforgalmat az interneten felhasználótól, tartalomtól, platformtól, illetve bármilyen egyéb szemponttól függetlenül. Ezzel szemben a most elfogadott törvény lehetőséget ad a telekommunikációs cégeknek, hogy speciális szolgáltatások adatforgalmát előnyben részesítsék.

Az Európai Unióban jelenleg két ország van, mely törvénybe foglalja az internetsemlegességet: Hollandia és Szlovénia. Hogy ez a két állam hogy fogja saját törvényeibe átvenni az EU-s határozatot még nem világos.

Mi itt a gond?

Az elsőként felmerülő kérdés, hogy pontosan mit is értünk "speciális" szolgáltatások alatt. Erről eleinte legtöbben például videokonferenciákra, vagy távirányítással végzett műtétekre gondoltak, de nincs egyértelmű meghatározás, hogy mire lehet ezt kiterjeszteni. Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem jogi iskolájának professzora összeszedett négy fő problémát a törvénnyel kapcsolatban:
  1. A határozat lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók gyorsabb csatornákat biztosítsanak cégeknek, akik hajlandóak ezért fizetni. Ezzel a probléma természetesen az, hogy a már eleve gazdag és sikeres cégek még inkább egyeduralomra törhetnek, míg a kisebb vállalatoknak (köztük a startupoknak is) sokkal nehezebb a plusz költséget állniuk.
  2. Lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy bizonyos adatforgalmat figyelmen kívül hagyjanak, tehát ezzel tulajdonképpen olyan online szolgáltatásokat ingyenessé tehetnek, melyek saját érdekeiket szolgálják.
  3. Lehetővé teszi az osztályonkénti diszkriminációt. A szolgáltatók meghatározhatnak adatforgalmi osztályokat, és ezeknek korlátozhatják a forgalmát, még akkor is, ha nincs túlterhelve a hálózat. Ezzel például a P2P kapcsolatok sebességét minimálisra csökkenthetnék, így próbálva a torrentezés ellen fellépni (amihez sosem árt megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem csak illegális le- és feltöltésekhez szokás használni).
  4. Megkönnyíti a szolgáltatóknak, hogy bármikor, valódi túlterhelődés nélkül lassítsák a teljes adatforgalmat.
Mit jelent mindez a startupokra nézve?

Térjünk is egyből a lényegre. Timotheus Höttges, a DT vezérigazgatójának nyilatkozatából az alábbi részletet emelhetjük ki:

„A startupok sokkal több extra szolgáltatást igényelnek, mint bárki más, hogy tartani tudják a lépést a nagy internetes cégekkel. A Google és társai a világ minden táján nagy szerverparkokat működtetnek, hogy a tartalmaikat közelebb vigyék az ügyfeleikhez, és ezáltal javítsák a szolgáltatásaik minőségét. A kisebb cégek ezt nem engedhetik meg maguknak. Ha közelebb akarják vinni a szolgáltatásaikat a piacukhoz, amihez garantált jó minőségű átvitel szükséges, speciális kiszolgálásra van szükségük. Az az elképzelésünk, hogy mindezért hajlandóak lennének fizetni nekünk néhány százalékot, ami egyfajta bevételmegosztásos üzleti modellt jelent" 

Tehát az egész Euróát behálózó telekommunikációs cég szerint céljuk, hogy a startupok felvehessék a versenyt a hatalmas amerikai vállalatokkal szemben. Ám nem nehéz kitalálni, hogy a két fél közül kiknek van meg az anyagi, illetve emberi erőforrása a jelentkező "néhány százalék" és az ezzel járó papírmunka biztosítására.

Mit hoz a jövő? 
 
Az USA-val ellentétben Európában nincs meg az a befolyásos piaci réteg (Google, Facebook, stb...), amely képes lenne az elöregedett telekommunikációs cégek lobbiját kiegyensúlyozni, és elérni, hogy az online világgal kapcsolatos politikai döntésekre ne csak a szolgáltatók érdekei legyenek hatással.
 

Persze még kérdéses, hogy a határozatot melyik tagállam miként értelmezi és ülteti át saját jogszabályaiba. Annyi viszont mindenképpen látszódik, hogy ez a lépés nem fest egy túl pozitív képet a internet szabadságának európai jövőjéről, és az óriáscégek még nagyobb egyeduralmához vezethet.

Forrás:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése