Életünk fontosabb eseményeiről, sikereinkről, néha kudarcainkról, egyéb élményeinkről gyakran készítünk fotókat. Ez a technika fejlődésével egyre könnyebb, hiszen már külön fényképezőgép sem kell hozzá, elég az okostelefon vagy a tablet, ami szinte minden ember zsebében ott lapul. Persze a fotókat nem csak saját magunknak készítjük, szinte rögtön osztjuk is meg a Facebookon, vagy más közösségi hálókon. És ezzel még nincs is semmi probléma.
A baj akkor kezdődik, ha a képeink elkezdenek önálló életet élni. Ha más, idegen ember kezébe kerül, és a tudtunk, vagy beleegyezésünk nélkül teszi közzé, akár ártatlanul, akár kifejezetten ártó szándékkal.
Arra, hogy illetéktelenek miként juthatnak hozzá a fényképeinkhez, több variáció is lehetséges. Ennek példáját hozta tavaly ősszel az Apple, amikor ismert színész- és énekesnők, illetve modellek privát fotói jelentek meg az interneten. A képeket a hírességek a saját iCloud profiljukba töltötték fel, innen lopta el, és tette közzé azokat egy vagy több ismeretlen személy. Az Apple, miután lefolytatta a biztonsági vizsgálatait, arra jutott, hogy nem az iCloud-ban volt a hiba. Sokkal valószínűbb, hogy az elkövető feltörte az adott közszereplők profiljait, és így jutott hozzá a fotókhoz. A történtek kapcsán az Apple felhívta a felhasználók figyelmét arra, hogy fokozottabban ügyeljenek a profiljuk biztonságára: használjanak kétlépcsős azonosítási rendszert, és adjanak meg bonyolultabb, összetettebb jelszavakat, amit a hackerek nem tudnak (olyan könnyen) feltörni. (Az Apple elmondta, hogyan lophatták el a hírességek privát fotóit - Index.hu)
A fényképeink ártó szándékú felhasználásának másik módja is megjelent, ami talán még nagyobb felháborodást keltett a közvéleményben, mint a hírességek fotóinak ellopása. Ez a másik lehetőség, ha nem lopásról van szó, a kép a tudtunkkal és beleegyezésünkkel készül, később mégis ellenünk használják. Ugyanis Kevin Bollaert UGotposted portáljánál ez volt a helyzet. Az emberek expartnereikről tölthettek fel kompromittáló képeket, aminek az eltávolításáért súlyos összegeket kellett fizetni. Ezek, a szó szoros értelmében, nem lopott képek, amikor készültek, akkor a felek még jóban voltak, és feltehetőleg viccesnek, izgalmasnak tartották a képek elkészítését, csakhogy a kapcsolat megromlásakor a képeket pedig nem törölték, és a bosszúra éhes felek felhasználhatták a másik ellen. A UGotposted portál közel egy évig működött, 2012 decemberétől 2013 szeptemberéig, és nem egy ember életét keserítette meg, illetve tette tönkre - ha nem is végleg, de hosszabb-rövidebb időre. Végül eljárást indítottak Bollaert, a weboldal létrehozója ellen, akit a per végén 18 évnyi börtönbüntetésre, és több tízezer dollár kártérítésre ítéltek. (18 évet kapott a bosszúpornó-szájt indítója - Index.hu)
Természetesen előfordulnak olyan esetek is, amikor hátsó szándék nélkül jelentetnek meg rólunk képeket, és ezekkel nem akarnak visszaélni, csupán nem kérték hozzá a beleegyezésünket. Erre idén tavasszal fogalmaztak meg törvénymódosítást. Az új polgári perrendtartás a sajtó-helyreigazítás mintájára kezeli az ilyen ügyeket, de nemcsak a közzétételüket, hanem már az elkészítésüket is jogsértőnek titulálja. Az új szabályozás szerint, ha valaki olyan fotót jelentet meg rólunk, amihez nem adtuk a beleegyezésünket, akkor harminc napunk van arra, hogy az adott személyt felszólítsuk a kép eltávolítására, és hat hónapon belül eljárást is indíttathatunk ellene. Az eljárás során persze be kell tudnunk bizonyítani, hogy a szóban forgó személy valóban megjelentetett rólunk fényképet, a tudtunk és jóváhagyásunk nélkül, míg a másik félnek azt kell tudnia igazolni, hogy mi beleegyeztünk a felvétel elkészítésébe. (A sajtó-helyreigazításhoz hasonló eljárás vonatkozik a fotókra is - Sg.hu)
A Facebook egyik szakembere, Yann LeCun, a képekkel való visszaélési lehetőséget még egy másik oldalról közelítette meg. Ugyanis szintén tömeges jelenség a közösségi portálon, hogy akár ismerősök, vagy mi magunk is olyan fényképeket töltünk fel a profilunkba, ami kevésbé előnyös számunkra (főleg szüleink vagy főnökünk szempontjából), ellenben az elkészítésekor viccesnek gondoltunk, LeCun, aki a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozik a Facebook csapatán belül, az arcfelismerő segítségével olyan alkalmazást fejlesztett ki, ami megismeri a cikisebb képeket, és nyomatékosan megkérdezi annak feltöltőjétől, hogy valóban komolyan gondolja-e a felvétel közzétételét. Ennek a programnak a hosszú távú eredménye egy digitális személyi asszisztens lenne. - Az elképzelés nem rossz, azonban érdemes elgondolkoznunk rajta, hogy tényleg azt akarjuk-e, hogy a gép megkérdőjelezze, cenzúrázza tevékenységünket. Sőt, LeCun még ennél is tovább menne, és nem csak a képfeltöltéseinket venné ellenőrzés alá, hanem a barátainkkal, ismerőseinkkel való Facebook-os interakcióinkat is - ami viszont már a személyiségi jogok megsértésének első lépcsőfoka lenne. (Vége az égő partyfotók korának a Facebookon - Index.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése