Januártól lehet igényelni az elektronikus személyi igazolványt, amely már ujjlenyomatot is tartalmaz. Az integrált okmányokhoz magasabb adatvédelem is tartozik – az e-személyi információbiztonsági faladatait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el, de az NBSZ erre a célra felkérhet piaci szereplőket is. A javaslat ugyanakkor soha nem látott információs fegyvert is ad a magyar állam kezébe.
Gyerekem a Facebookon | WMN wmn.hu
a gyerek születési helyét, idejét, a gyerek teljes nevét, a helyet, ahova iskolába, óvodába jár, vagy ahol élünk nem osztjuk meg, nem tesszük közzé. Tisztában kell lennünk vele, hogy nem csak a fotók lehetnek veszélyesek. Ha valaki közel akar kerülni egy gyerekhez, könnyen megteheti ha a szülő ehhez információval látja el egy közösségi oldalon„Panna farsangkor Hófehérkének öltözött. Ő a kedvenc mesehőse.” , „Megint mogyorókrémes palacsinta volt vacsorára. Mert Panna azt szereti legjobban.”, „Indulunk úszni. Minden pénteken az uszodában vagyunk, és Pannának van a legszebb piros fürdőruhája.” Nem minden kép veszélyes, de ha most odafigyelünk arra, hogy mit teszünk közzé, az egyfajta befektetés a jövőbe. 10 év múlva, a gyerekeink megnőnek, a rakat információval kezdeni akarjanak valamit, amit a szüleik közzétettek, s jól sejthető, hogy az információ 10 év múva is hatalmat fog jelenteni.
Leave Facebook if you don't want to be spied on, warns EU | Technology | The Guardian theguardian.com
The European Commission has warned EU citizens that they should close their Facebook accounts if they want to keep information private from US security services, finding that current Safe Harbour legislation does not protect citizen’s data. The comments were made by EC attorney Bernhard Schima in a case brought by privacy campaigner Maximilian Schrems, looking at whether the data of EU citizens should be considered safe if sent to the US in a post-Snowden revelation landscape.
Today, Facebook still relies on people to report a violation, and other people within Facebook to determine whether that piece of content truly does violate its guidelines. That’s because no amount of expertly crafted algorithms can substitute for human sensitivity and judgment. But with billions of pieces of content being created every day from all corners of the globe, no amount of rules can adequately address every little judgment call these human moderators are forced to make. And so, the guidelines will always be a work in progress, forever begging to be rewritten.
Ha van egy program, ami hatékony a terrortámadások megelőzésében, akkor azt a titkosszolgálatok használni akarják, mert nekik pont az a dolguk, hogy megelőzzék az ilyen támadásokat, és meg akarnak felelni ennek a feladatnak. Amíg a rendszer jó eredményeket produkál, addig a politikusok nem akarják piszkálni, hiszen addig őket sem piszkálják a választók terrortámadások miatt. Minden szereplő abban érdekelt, hogy a megfigyelés folytatódjon, és minél kiterjedtebb legyen. Ha még 100 millió embert lehallgatnak, abból nem lehet baj. Ha pont azt az egyet nem hallgatják le, akit kellene, abból nagy baj lehet. Minden kísérlet a megfigyelés korlátozására a hatékonyságot veszélyezteti, ezért a szereplők elutasítják.
a titkosítási kódok megszerzése pont olyan, mintha valaki ellopná egy irodaház mesterkulcsait, innentől kezdve az adatforgalom lehallgatása gyerekjáték volt a titkosszolgálatok számára. Ráadásul a kódok segítségével a bírói felhatalmazást is meg tudták kerülni a szolgálatok, hiszen az így elkövetett lehallgatás nem hagy semmilyen nyomot.
Az IBM felhőalapú Identity Mixer technológiájának célja, hogy a felhasználók személyes adatai az online szolgáltatások használatakor ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. A hiteles adatokat ennek érdekében a rendszer titkosítja, lehetővé téve, hogy az ügyfél mindig csak annyit osszon meg magáról egy harmadik féllel, amennyi feltétlenül szükséges. A probléma mind nagyobb súlyát jelzi, hogy a comScore adatai szerint egy átlagos felhasználó havi 25 órát tölt az internet előtt, és ez alatt tucatnyi olyan online szolgáltatással találkozik, amelyhez személyes felhasználói fiókot kell létrehoznia, vagyis különböző adatokat kell megadnia.
Digitális bennszülöttnek, új generációnak, net- vagy Google generációnak egyre gyakrabban azokat a fiatalokat nevezik, akiket születésüktől fogva a digitális technológia vesz körül. Így róluk azt mondhatnánk, hogy az anyatejjel szívják magukba az IT eszközökkel kapcsolatos tudást. Látszólag ezért nincs is semmi szükségük képzésre. Csakhogy könnyen bizonyítható módon ez óriási tévedés. A fiatalok nem tudják automatikusan az eszközük biztonságos és hatékony használatának módját, így újabb digitális szakadék képződhet az ösztönös felhasználók tudása és a munkahelyi elvárások között.
A Biztonságosabb Internet Napján viszont külön említsük meg, hogy fontos és izgalmas problémákról van szó: az egyik rokon már megint benyalt egy Facebook-vírust, és ez percenként osztja a pornót a hírfalunkra, torz lelkű bűnözők pécézték ki a gyermekeinket, és megpróbálják félrevezetni vagy zaklatni őket.
A Glass is hozhat paradigmaváltást – ha valamiért, hát ezért lehet róla sikeres kudarcként beszélni. Lehet, hogy most még csak egy széles körben gyűlölt, általános felhasználásra alkalmatlan, méregdrága eszköz, de a mobiltelefon sem egyik napról a másikra lett népszerű. Nem nehéz elképzelni, hogy az olcsó, könnyű, jól működő és sokoldalú okosszemüvegek idővel elárasztják a piacot, és tíz év múlva már röhögni fogunk a Google Glass körüli hisztérián. Előfordult már, hogy így kezdődött a jövő.
Mondhatná persze a békésebb felhasználó, hogy ugyan kit érdekel, ha elolvassák az üzeneteit? Hiszen aki nem trükközik, annak nincs mitől félnie. Egyrészt persze ez sem ilyen egyszerű, de a dolog akkor is problémás, ha most félretesszük a magánszféra önmagáért való jelentőségét. A Cameron által javasolt hátsó ajtókon nem csak a „jófiúk” közlekedhetnének ki-be, ugyanezzel a lendülettel hekkerek, korrupt rendőrök, adathalászok is kihasználhatnák ezeket a szándékosan beépített biztonsági réseket. Így végső soron éppen az állami tűzfal tenné sebezhetővé a felhasználókat, akár egy erős falú vár, amelynek a pincéjében nyitva felejtették az utcára nyíló kiskaput. Ráadásul ez még csak a probléma első része, ugyanis ahogy Cory Doctorow sci-fi író, a digitális jogok élharcosa felhívja rá a figyelmet, a bonyodalmak ott kezdődnek, hogy rengeteg titkosító és védelmi program nyílt forráskódú, ingyenes és gyakorlatilag bárhonnan hozzáférhető, nem csak a legnagyobb szerverekről szerezhető be. Az ilyen szabad szoftverek fejlesztőit befolyás alá bírni pedig szinte lehetetlen.
Internet és biztonság-előadási anyag - Safer Internet saferinternet.hu
Az anyag célja, hogy minden iskola, nevelési és művelődési illetve egyéb intézmény számára elérhetővé tegyen egy, a biztonságos internetezés alapszabályait bemutató előadást. Annak érdekében, hogy a témában esetleg kevéssé járatos pedagógusok, könyvtárosok, intézményvezetők stb. is minden további nélkül megtarthassák az előadást, közrebocsátjuk ezt a segédletet is, mely az előadás egyes diáihoz tartalmaz rövid magyarázatokat, megjegyzéseket.
Mennyit tud valójában a Facebook a saját felhasználóiról? - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A Cambridge-i Egyetem 86 220, a Stanford Egyetem kutatói 70 520 résztvevő facebookos aktivitását elemezték 2007 óta, és az eredményeket összevetve arra jutottak, hogy sok esetben a digitális lábnyomunk sokkal többet elárul a személyiségünkről, mint a hétköznapi viselkedésünk. Ez lényegében annyit tesz, hogy még a családtagjaink, közeli barátaink vagy akár a házastársunk sem ismerhet ki bennünket annyira, mint amennyire a közösségi oldal algoritmusa.
A Windows 10-ben megjelenik egy teljesen új böngésző, a Spartan, ami nem az Internet Explorer mutációja. Saját renderelőmotor van benne, menő az interfésze, és a tableteken tollal jegyzetelhetünk a weboldalakra. Ez egy kicsit később érkezik meg a Windows 10-re. A Spartanban is lesz olvasási mód, mint az Apple-féle Safariban, és egy olvasási listára tudjuk összegyűjteni azokat az oldalakat, amiket később akarunk megnézni. A Cortana is mindig ott figyel majd a böngészőben, és néha lecsap, olyan információkkal, amiket az adott pillanatban fontosnak és hasznosnak tart. Kicsit furcsa és bizarr, hogy miközben a Microsoft a magánszféra, az adatvédelem fontosságáról beszélt, Belfiore azt mutatja be, hogy a Cortana a felesége tevékenysége alapján is ad ajánlatokat, amikor ő egy repülőjáratra keres. Ez az asszisztens többet tud majd rólunk, mint mi magunk.
angolszász országok: az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland - digitális kémei már nem csupán az online kommunikációt szeretnék ellenőrizni. Internetes csatákat terveznek, hogy megbéníthassák a számítógépes hálózatokat és az általuk vezérelt rendszereket (áram- és vízellátás, gyárak, repülőterek, pénzintézetek stb.). Ezek derültek ki a SPIEGEL által közölt dokumentumokból, amiket Edward Snowden gyűjtött össze korábban. A digitális fegyverekkel az a legnagyobb probléma, hogy semmilyen nemzetközi konvenció nem vonatkozik rájuk, így pusztán az az elv érvényesül, hogy egy konfliktusban az erősebb fél győz. Az elmúlt években az USA hadserege, légiereje, haditengerészete és tengerészgyalogsága egyaránt létrehozta a saját kiberegységeit, de a vezető szerepet ezen a területen már régóta az NSA tölti be. Nem véletlenül lett az NSA igazgatója egyben az amerikai fegyveres erők kiberparancsnokságának vezetője is.
Infografika: így használd biztonságosan a közösségi oldalakat! - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Ha biztonságban akarod érezni magad az online világban, akkor nagyon fontos, hogy folyamatosan képezd magad, és legyél nyitott az adatvédelmi beállításokkal kapcsolatos változásokra. Szerencsére lassan mindegyik közösségi oldal rendelkezik saját oktató résszel, mint például a Facebook dínója, vagy a Twitter oktatóvideója, így ha esetleg bizonytalan vagy, akkor könnyen utánajárhatsz a dolgoknak. A teljes infografikát itt láthatod, ha pedig 2013 leggyakrabban használt jelszavát néznéd meg, akkor pedig kattins ide.
Kérdés persze, hogy a Snowden-ügyből kiindulva mondjuk az NSA kéréseivel mi a helyzet. Ahogy egy volt dolgozó szerint Szaúd-Arábiával is szívesen együtt dolgozott volna a cég, ha arról van szó. CIA-s kötődéssel, nemzetbiztonsági ügyfelekkel és ekkora tőkével nem csoda, hogy néhányan inkább a magánélet végét látják a cégben. Egyelőre a wikileakses incidensen kívül nem keveredtek nagyobb botrányba, és valószínűleg a mostani néhány dokumentum sem rengeti meg őket, de az egész sztori mégis nagyon hasonlít arra, ahogy az NSA működött, és ahogy sosem kellett volna működnie.
Az emberek abban a hamis hitben vannak, hogy a közösségi hálózatot zárt közösségi térnek tekintik, az online világot pedig olyan területnek, ahol kvázi anonimek maradhatnak. Pörgesd át a Facebook hírfolyamot, hogy lásd, hány számodra teljesen ismeretlen ember kommentjét olvashatod el. Ha az ember azt hiszi, a billentyűzet mögött láthatatlan, könnyebben bonyolódik bele bizonyos vitákba, hamarabb és átgondolatlanabbul hagyják el a billentyűzetet bizonyos gondolatai az embernek. Tanácsunk: különösen az ünnepek alkalmával kerüld el egyszerűen a csatározásokat, a családi fotók megosztásánál pedig egyrészt kontrolláld magad, másrészt kiemelten ügyelj arra, mit kivel osztasz meg! A trollok, az internetes zaklatók karácsonykor sem pihennek, sőt! Ne adj nekik támadási felületet most sem!
A magánszféra lesz az új tabu, és a következő generációk nem fogják értékelni és megérteni azt – idézi az egyik jellemő véleményt a Pew Research Center tanulmánya, amely megállapítja az összes szakértő által osztott alapvetéseket is, mint hogy a privát szféra és a biztonság a digitális világ alapvető kérdése, miközben a megfigyelés és felügyelet korábban soha nem látott mértékű és mindenhol jelen lévő, mi pedig egyre könnyebben osztunk meg magunkról személyes információt, a magánélettel kapcsolatos társadalmi normák pedig amúgy is folyamatosan változnak. Szintén meghatározó a személyes adataink sorsában, hogy a szakértők szerint fegyverkezési verseny folyik a magánszféra védelmét és feltárását célzó technológiák között, a Dolgok Internete például egyre kiterjedtebbé válik és egyre többet tud rólunk, míg mi továbbra is elég keveset tudunk arról, hogyan tervezik ezek a technológiák biztonságosan kezelni az adatainkat.
Incident Aware (kormányzat): ez már tényleg a Különvélemény, vagy a Robotzsaru. A program bűnmegelőzési eszközt farag az iPhone-ból, amin keresztül a rendőrök hozzáférést kapnak az incidenshez kapcsolódó térképekhez és a környéken működő biztonsági kamerák képéhez, hozzájutnak az áldozatokkal kapcsolatos információkhoz, de ennél is durvább, hogy a program képes lesz majd elemezni, hogy mekkora az esélye az eszkalációnak, mivel képes valós időben, a helyzethez igazítva elemezni a bűnelkövetési előtörténeteket.
A Facebook manipulációs kísérletezéseiről szóló hírek a legolvasottabb tudományos cikkek között voltak 2014-ben - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A felhasználókkal, mint laboratoriumi kísérleti állatokkal bánó Facebook gyakorlatilag százezreken folytatott kísérleteket, azok tudta nélkül. A közösségi oldal úgy manipulálta a hírfolyamokat, hogy a felhasználó a kísérlet ideje alatt kizárólag jó hangulatú, vagy kizárólag rossz hangulatú, lehangoló posztokkal találkozott, majd a vizsgált személyek reakcióit elemezés alá vetették. A teljesen inkorrektnek és elítélendőnek nevezett vizsgálat több, mint 170 online cikkben és 3650 publikus tweetben került említésre, ezzel a vizsgált 24 268 cikk közül kivívta magának az abszolút első helyet az Altmetric listáján. Az Altmetric megemlíti, hogy a 2.7 millió tudományos tanulmány közül ez volt a kilencedik legnépszerűbb téma. Adam D.I. Kramer, az említett Facebook kutatás vezetője nem kívánta kommentálni az Altmetric statisztikáját, hiába kereste meg a The Huffington Post, bár júniusban ő is elismerte, hogy nem igazán volt korrekt a metódus.
A Wirednek adott interjút Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligenciára szakosodott részlegének vezetője a jövőben sokkal nehezebb lesz ciki képet feltölteni rólunk a közösségi oldalon. Ebben a mesterséges intelligencia és a Facebook arcfelismerője segít, a hosszútávú cél pedig egy digitális személyi asszisztens létrehozása minden felhasználó számára. Ez figyelmeztetne egy hétvégi bulifotó feltöltésénél, és megkérdezné az élesítés előtt biztos szeretnénk, ha ezt a szüleink vagy a főnökünk látná? arra is figyelne a szoftver, hogy mások se tudjanak rólunk olyan képet felrakni a beleegyezésünk nélkül, amit nem szeretnénk. A Facebook ezt a mesterséges intelligenciát használja a hirdetésekhez is, hogy a megfelelő tartalmat megtalálva célzottan helyezhesse el a reklámokat. LeCun arra is célzott, hogy ez a digitális asszisztens később a barátainkkal kapcsolatos kommunikációt és interakciót is formálhatja, ami a szakértők szerint komoly jogi kérdéseket vethet fel.
A Google – bár saját üzletpolitikája személyes adataink kiaknázására épül – már eddig is több apró fejlesztéssel igyekezett távol tartani a hekkereket, és egyúttal nagyobb elővigyázatosságra buzdítani felhasználóit. Idén márciusban kötelezővé tették a titkosítást a Gmailben, augusztusban pedig bejelentették, hogy a jövőben előnyben részesítik majd a titkosítást alkalmazó oldalakat a keresési találataik között. Emellett rendszeresen promótálják a kétlépcsős azonosítást a fiókunk fokozottabb védelme érdekében. Ezúttal az Irányítópult megújítását jelentették be. Ennek eredményeként átláthatóbban és hatékonyabban követhetjük majd, hogy milyen eszköz, hol és mikor csatlakozott a Google-fiókunkhoz az elmúlt 28 napban. Első pillantásra látszódni fog, ha eddig ismeretlen eszköz nyert hozzáférést az adatainkhoz, és ha valami gyanúsat észlelünk, egy kattintással megkezdhetjük a fiók biztosítását: a jelszavak és engedélyek megváltoztatását és más biztonsági információ felülvizsgálatát.
A civil aktivisták és az ellenzék hangadóinak megfigyelésére alkalmazott kémprogramok legtöbbször teljesen rejtve maradnak a felhasználók előtt. Az ilyen szofisztikált programokat ugyanis úgy tervezték, hogy sem szabad szemmel ne lehessen látni őket, sem a hagyományos vírusvédelmi megoldások ne vehessék észre működésüket. Éppen ezért adott ki az Amnesty International egy olyan szoftvert, ami jó eséllyel megmutatja, ha kémprogram fut számítógépünkön.
A Chilling Effects folyamatosan közzéteszi, ki mikor milyen tartalmat milyen indokkal próbált eltávolíttatni az internetről. A kezdeményezéshez csatlakozott a Google is, ahová irtózatos mennyiségű eltávolítási kérelem érkezik különböző indokokkal: sokan szerzői jogokra vagy rágalmazásra hivatkozva szeretnék eltávolíttatni magukat a Blogger.comról vagy a Youtube-ról, míg másoknak egyszerűen csak elege van abból, hogy a nevükre keresve mindig ugyanaz a kínos link bukkan fel. A Google sokszor eltávolítja ugyan a kifogásolt oldalakat, de magát a kifogást továbbítja a Chilling Effectsnek, és mivel a Google keresője indexeli a Chilling Effectset, bezárul az ördögi kör: akik el szeretnének tűnni az internetről, egy idő után könnyen azon vehetik észre magukat, hogy ott vannak a keresőben az első helyen.
Az üzemeltetők elmélete szerint azért küldtek hatalmas forgalmat az oldalra, hogy felfedjék a Tor mögé rejtett szerverek valódi helyét: a szervek beállítottak saját Tor-szervereket, ezeken elvileg nem láthatják, milyen forgalom és hova halad át, ha viszont elég sok kapcsolatot indítottak ugyanabba az irányba egyszerre, a nagy számoknak köszönhetően megfigyelhették, hova csatlakoznak a támadó gépek. Egyelőre más források még nem erősítették meg ezt az elméletet, de ha igaz, az nemcsak a most elfogott drogkereskedőknek rossz, hanem azoknak a besúgóknak, politikai aktivistáknak, újságíróknak, akik inkognitóban próbálnak működni.
ma már a közösségi média az új álláspiac, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Tavaly a toborzási tevékenység több mint fele (53 százaléka) már az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Idén várhatóan ez az arány tovább növekszik, 61 százalékra. Konkrétan tízből hét toborzó azt nyilatkozta, hogy használja a közösségi médiát a HR tevékenységek ellátásához, és tízből öt álláskereső szintén arról számolt be, hogy a közösségi médián keresztül is keres álláslehetőségeket.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a Google az amerikai hírszerzés félhivatalos alosztályaként működik, de az teljesen nyilvánvaló, hogy személyes, szervezeti és pénzügyi vonalon nyakig benne van a buliban, és a törvényben előírtakat túlteljesítve ápolja a viszonyt a különböző hírszerző és állambiztonsági szervezetekkel. Mi lenne, ha mindehhez még gonosz is lenne? Nagy szerencse, hogy nem az.
Komolyabb összegekbe, durvább esetben akár letöltendő börtönévekbe kerülhet, ha valaki netezés közben átlépi a törvényesség néha nem is túl egyértelmű határait. Facebook, Youtube, kommentelés, mémgyártás: a büntetőjogi oldalról Szabó Juditot, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának vezető-helyettesét, a polgári jogi buktatókról Kiss Mártát, a BKT Polgári Kollégiumának vezetőjét kérdeztük.
A magánszféra határai és a személyes adatok védelme az online térben - nagyon izgalmas téma, amely a könyvtárak életében elsősorban a digitális könyvek, az e-kölcsönzések, az adatbázis-használat, a mobiltechnológiák és egyéb, viselhető elektronikai eszközök könyvtári alkalmazása tekintetében, illetve ezek adatvédelmi és személyiségi jogi vonatkozásaiban merülnek fel. Az, hogy elolvasunk egy e-könyvet, számos dolgot elárul rólunk. Az adatok arról, hogy mennyi időbe telik egy fejezetet elolvasnunk, melyek voltak a kedvenc részeink, az olvasás sebessége és konzisztenciája vagy hogy mi volt a következő könyv, amit kölcsönöztünk az adott szolgáltatótól, hihetetlen értékkel bírnak egy kiadó, egy terjesztő vagy akár egy szerző számára. Az e-forrásokat kölcsönző és más digitális tartalmakhoz hozzáférést nyújtó könyvtárak nagyon értékes (személyes) adatokkal rendelkeznek, amelyek védelme komoly kihívások elé állítja az (adatok és a magánélet védelme mellett egyébként elkötelezett) intézményeket
How Congress supports the NSA by doing nothing dailydot.com
In May, the House of Representatives passed a “reform” bill so full of holes and weak transparency provisions that it reads as an endorsement of NSA surveillance. Any hope for real reform lies with the Senate’s USA Freedom Act. The bill’s measures—a long way from perfect—are aimed at ending the domestic bulk surveillance program and empowering special privacy and civil liberties advocates to appear before the FISC. As of today, the bill still hasn’t made it out of the Senate Judiciary Committee.
Privacy in the Internet of Things Era thenextweb.com
We’ve already entered the Internet of Things: a world where everything is connected, with billions of devices storing and exchanging data about each other and about their users – i.e. us. As it matures, it’s going to be hugely convenient, not only to the average Joe, whose smart home will always remember to lock the door and switch the lights off, but also to huge organizations.
A Kickstarter azóta felfüggesztette a projekt finanszírozását; hogy pontosan mi történt, azt a Reddit vonatkozó fórumán lehet nyomon követni. Dióhéjban: a fórumozók azt állítják, az újdonságként beharangozott, egyedi tervezésű rendszer valójában egy koppintás, a népszerűbb kínai viszonteladók, mint az Alibaba, fillérekért árulnak ugyanilyen csipeket.
The story that this movie tells is incredibly complex. Hundreds of thousands of highly technical documents leaked by a highly capable man are only one part of the story. There’s the entire context of the burgeoning surveillance state of post-9/11 America, a knotted topic that must be understood to firmly grasp Snowden’s importance. And finally—perhaps most importantly—the audience must understand why privacy should personally matter to them.
Az Anonabox a Tor hálózaton keresztül továbbítja a böngészési adatokat, hálózati kábelen vagy wifin. A Tort betonbiztos, anonim böngészéshez tervezték, tehát senki nem láthatja az adatforgalmunkat; sem azt, hogy utoljára milyen honlapon jártunk; sem azt, hogy mi az IP-címünk; és azt sem, hogy ki jelentkezett be a számítógépre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése