keresés

2013. december 2., hétfő

Kommunikáció, marketing és virtuális jelenlét a Facebookon

„A technika eszköz. Egy gép. Amely nem ad semmit, és nem vesz el semmit. Az ember az, aki a technikával rombol vagy épít.” 
A. J. Christian
Dolgozatomban a Facebook és a hasonló közösségi oldalak virtuális terét mutatom be. Mindemellett a felhasználók közti kommunikáció jellemzőit, a hálózaton tanúsított viselkedést, és természetesen, ha virtuális kommunikációról van szó, akkor a marketing (webmarketing) kérdése mellett sem mehetünk el szó nélkül. A cikkeimben alapvetően az alábbi virtuális „játszótereket” és felhasználóikat jellemzem: Facebook, Twitter, Instagram, Tumblr, Snapchat, Google +.

A fiatalok és a közösségi média színtere

Az emberek többsége úgy vélekedik, hogy a mai fiatalok nagy része habozás nélkül oszt meg mindennemű információt magáról az interneten, nem törődve a magánszféra védelmével. A Pew Internet felmérése megcáfolja a tinikről alkotott ezen véleményt. A Pew Internet egy projekt keretein belül 12-17 éves amerikai fiatalok körében végzett felmérést az internet- és mobilhasználati szokásokkal kapcsolatban, ezenkívül a privát szféra biztonságához való hozzáállást is megvizsgálták. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a tinik 82 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal vagy tablettel, és 58 százalékuk már biztosan töltött le minimum egy applikációt. A felhasználók több mint a fele állította, hogy azért nem töltött le bizonyos mobil applikációkat, mert ahhoz személyes információkat meg kellett volna adni. A 14-17 évesek körében az arány 56 százalék, a fiatalabbaknál 49 százalék. Ugyanakkor a fiatalok jó része távolította el vagy kapcsolta ki a helykövetés alkalmazást, félve az illetéktelen felhasználóktól.

Túl sok időt vesz el a Facebook?

A Facebook közelmúltban készített jelentése szerint, egyre kevesebb tizenéves tölti az idejét az oldalon. A Bisuness Insider tinédzsereket kérdezett meg az „érdektelenség” okáról.

A válasz nyilvánvaló volt: egyrészt túl sok szülő van már fenn a Facebookon, és a srácok nem kívánnak együtt „lógni” az anyjukkal vagy apjukkal, és ez bizony ragadós példa. Egy fiatal pedig arról számolt be, hogy még azelőtt rendelkezett Facebook profillal, mielőtt mobilt kapott volna. A számítógépen természetesen a Facebook a legjobb választás, ellenben a mobiltelefon sokkal több lehetőséget és menőbb oldalakat kínál a számukra.

Meglepő vélemény, de a kamaszok nagy része úgy látja, hogy a „Facebook túl sok időt vesz el, írni és olvasni kell, pedig a szavak kevésbé fontosabbak, mint a képek és a videók” – magyarázták a fiatalok.
Vine és Instagram a legnépszerűbbek, mert gyorsan végig tudják görgetni a tartalmat, amikor unatkoznak.  A Facebookot általában a személyesebb kapcsolattartásra használják, de erre is találtak már gyorsabb módszereket, mint például az iPaden futó Kik alkalmazást, amely egyszerű és sok lehetőséget biztosít.

Papa, mama, gyerekek a közösségi oldalakon

Írásaimban többször is tárgyaltam a fiatalok és a szülők virtuális téren kialakított kapcsolatát.  A tinik körében divatos mobiltelefon applikációkon, illetve „helykövető” alkalmazásokon már egyre kevesebben vannak jelen, illetve sokuk deaktiválják magukat, s erre meg is van az okuk, hiszen sok alkalmazásra és oldalra a szülők is regisztráltak és rendszeresen használják a helykövető alkalmazásokat is. Ezért a fiatalok inkább meg se kísérlik ezeknek az applikációknak a letöltését, mivel nem akarják, hogy szüleik lássák, hogy hol vannak.

A fiatalok másik problémája pedig a „szülők garázdálkodása a Facebookon”.  

Kezdetben a Facebook egyetemisták számára működött, de ma már világméretű közösségi oldal lett, sőt, a szülők is megjelentek rajta. Az Education Database Online szerint a szülők nagy része csak azért regisztrál, hogy figyelhesse csemetéjét.Amerikában az édesanyák több mint 70 % százaléka már aktívan tevékenykedik a Facebookon, és ez nem csak az USA-ban jellemző.

De emellett ugyanúgy, mint mások, a szülők is szórakozásra, kapcsolataik ápolására is használják a közösségi oldalt. Érdekes adat, miszerint a szülők közel 43%-a naponta ránéz a gyermeke oldalára. Ugyanakkor a fő kérdés, vajon a gyerek mit gondol minderről? A fiatalok vegyes érzelemmel fogadják a szülők jelenlétét a Facebookon. Ahogy a gyerekek cseperednek, egyre kínosabb lesz a szülői jelenlét, és sorra tiltják le „felmenőiket”. Az igazság, hogy a tiniket nagyon is zavarja a szülői aktivitás, csak a családi béke megőrzése érdekében nem törlik szüleiket ismerőseik közül. 
Nem azzal van a gond, hogy anya és apa fenn vannak a közösségi oldalon, hanem azzal, amit és ahogy tesznek. Például a kínos hozzászólásokkal, ellenőrző kérdések folyamatos küldözgetésével, így a fiatalok kétszer is meggondolják, mit posztolnak ki. 

A társadalom és a közösségi média

Manapság az emberek túl sokat mutatnak magukból a közösségi média felületein. A Facebook és a többi közösségi oldal korlátlan figyelmet és persze elegendő teret nyújt a számunkra, cserébe csak a személyes adatainkat kell megadni, amit elvileg teljes anonimitásban kezelnek. Elvileg.

Mi tagadás, a mai kor "társadalmi forradalma" elég ijesztő. Mindannak ellenére, hogy tisztában vagyunk a ténnyel, hogy a Facebook és a Google felhasználja az adatainkat, (amiből azért rendesen profitál is) mindennap látogatjuk ezeket az oldalakat. Rendben van az, hogy egy halott ember személyes adatait használják fel? Nem.

Tudunk, vagy egyáltalán bármikor tudunk majd valamit is tenni ez ellen az (utópisztikus) elképzelés ellen?

Börtön egy Facebookos ironizálás miatt

Sok online cikket olvashatunk arról az amerikai fiatalról, akit letartóztattak egy balul elsült Facebook komment miatt. A fiatal Justin Carter és barátai egy játékról veszekedtek a hálón, amikor "viccből" egy iskolai lövöldözéssel kapcsolatos hozzászólást sütött el. Az egyik kommentelő neki szegezte a következő kijelentést: "őrült vagy, valami nem stimmel a fejedben". Erre a fiú azt válaszolta, hogy: "ó igen, tényleg nem stimmel valami a fejemben, megyek is lövöldözni egy gyerekekkel teli iskolában és megeszem még dobogó szívüket".

A reakciók túlnyomó részt a lol és jk (joke) kifejezések voltak. Ám egy kanadai asszony igen csak komolyan vette a fiú szavait. A Google segítségével azonnal rákeresett a címére és kiderítette, hogy hol lakik, majd értesítette az illetékes rendőrséget. Justint terrorista akció előkészítésével vádolják, amiért akár nyolc évet is kaphat. A rendőrök átnézték a fiú házát, azonban semmit sem találtak, a szülők pedig azzal védekeztek, hogy fiúk nem nézett tévét és nem olvasott újságot, így a fiú nem volt tisztában azzal, hogy szavainak milyen súlya van.

Vallás és a Facebook

A macedón ortodox egyház a jövőben megtiltja papjainak a Facebook használatát, a „helytelen megnyilvánulások” megakadályozása érdekében.  Az elhatározásról az Ausztráliában és Új–Zélandon is jogkörrel rendelkező macedón ortodox egyház szinódusának vezetője, Petar püspök számolt be. Az egyházi vezető szerint: „Sok egyházi személy, pap és néhány püspök is rendelkezik felhasználói fiókkal a Facebookon, amelyen sok esetben helytelen párbeszédek és visszaélések folynak. Arról még nem döntöttek, miként büntetik a tilalom megszegőit.” A Nova Makedonija című lap szerint az egyházi korlátozásokra főként azok miatt az egyházi személyek miatt van szükség, akik a közösségi oldalakon az utóbbi időkben Macedónia politikai helyzetét kritizálták. A határozat nézeteltéréshez vezetett az egyház idősebb, közösségi oldalt nem használó és fiatalabb, a Facebookot rendszeresen használók között.

Facebook és a magyar adatok

Az AvaliCom kommunikáció ügynökség 2013- as kérdőíves kutatása szerint a magyarok nagy része meglenne Facebook nélkül, mégis a közösségi oldal 4,7 millió felhasználó 90 százaléka szinte napi szinten, többségük naponta sűrűbb időközönként is megnézi az oldalt. 

A megkérdezettek alapján a magyarok 45 százaléka egyre több időt tölt el a közösségi oldalon. 64 százaléka nő a 18 és 60 –as korosztályon belül. Kiderült , hogy a munkahelyeknek csak a 8 százaléka tett bármilyen lépést is a Facebook korlátozására. A felmérésben résztvevőknek csupán csak az 5 százalékának volt valamilyen problémája az oldal aktivítása miatt a munkahelyén. 

A megkérdezettek 88 százaléka naponta, akár többször fellép a Facebookra, s 40 százalékuk átlagosan egy óránál több időt is eltölt az említett oldalon. A résztvevőknek csupán csak a 8 százalékát idegesíti az oldal , és 15 százaléka már nem tudna a Facebook nélkül élni. Bár… 55 százalék úgy érzi, hogy el tudná képzelni az életet az oldal nélkül és meglepő…de csak 3,6 százalék vallotta magát függőnek. 

Lakosságunk 64 százalékát nem izgatja, nem zavarja a felbukkanó hirdetések, a többiek szerint viszont kifejezetten sok van. A Like- láz viszont tovább él kis hazánkban is, a felhasználók 34 százaléka ötvennél is több oldalt kedvelt már .  

(Web)Marketing

A Facebook egymilliárd dollárért vásárolta meg az Instagramot, majd ezt követően a világ leghíresebb közösségi oldalától igazolt Emily White bejelentette, hogy hirdetéseket tesznek a szolgáltatásokba is. Jelenleg is az a feladatuk, hogy megoldják a hirdetések integrálását az Instagramba úgy, hogy az közben ne veszítse el a megszokott minőségét. 

Januárban a felhasználók „lázadása” miatt kellett korlátoznia a cégnek a reklámtevékenységet, és ekkor az Instagram elveszítette a napi felhasználóinak több mint a felét. Ennek oka a decemberben bejelentett hír, miszerint a cég a felhasználók képeinél fenntartja a jogot a reklám és a hirdetés közzétételére. Később persze pontosítottak, hogy ez nem jelenti a felhasználói szerződés megváltoztatását, így a hanyatlás csak átmeneti volt. 

2010-ben indult új szolgáltatásoknak már több, mint 150 millió felhasználója van, ebből 128 millió azután kezdte el használni az alkalmazást, hogy a Facebook megvette, és így lassan kezdik megközelíteni a hét éves Twitter kétszázmilliós felhasználóinak a számát. 

Mennyit like-oltunk?

A Socialbakers felmérése alapján 2009 óta jelentősen növekedett a Facebook lájkolók száma. A Socialbakers több országot bevonva vizsgálta, hogy hány oldalt lájkolnak az átlagos Facebook felhasználók világszerte. 2009-ben átlagosan 4,5 oldal jutott egy felhasználóra, mára viszont 40-re emelkedett ez a szám. Az USA-ban pedig átlagosan 70 oldalt lájkolnak. A Facebook kezdeti időszakában a posztolási szokások is mások voltak, mint mostanság. Akkor még az oldalak körülbelül havonta posztoltak, most ez a szám havi 36 alkalomra emelkedett.

A Facebook már mobil termék is?
A Facebook legutóbbi pénzügyi tájékoztatóján a cég újabb adatokat fedett fel felhasználóik szokásaival kapcsolatban. Megdöbbentő fejlődést tapasztalhatunk a mobil platform területén.

A számok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a Facebook mobilos felülete meghaladja elődje, az „asztali web” teljesítményét, így az eredeti platform háttérbe szorul az aktív felhasználók és a hirdetési bevételek arányát tekintve. A Facebook alapító atyja arról számolt be, hogy ma már a napi felhasználók java része valamilyen mobileszközről éri el a közösségi oldalt, illetve a hirdetési bevétel 49 százaléka származik már a „mobilos reklámokból ” .

A növekedést többnyire az app telepítésre ösztönző bannereknek és egyéb mobilos aktivitásokra csábító reklámoknak lehet tulajdonítani. Mostanra a mobilon eltöltött teljes idő 20 százalékát teszi ki a Facebook és Instagram használata. A comScore kutatásai szerint a Facebook/ Instagram használatára (az USA –ban) az emberek több időt fordítanak, mint a YouTube, Twitter, LinkedIn, Pinterest, Snapchat, Pandora és Yahoo böngészésére összesen.

A Facebook a kedvenc hírcímlap

A Mashable-ön megjelent Pew kutatások szerint, az amerikaiak harmada a Facebookról szerzik be a napi híreket. Igaz többségük nem ezért megy fel a közösségi oldalra, mégis ha már ott van belekattintgat a hírtartalmakba is.  Ezt a jelenséget ismerjük egy ideje. Manapság a Facebook  az elmúlt évek hírolvasási szokásait is befolyásolta.

Ezeknek számos oka lehet, egyrészt a „médiaszájtok” címlapjai nem feltétlen azt az információt, információ mennyiséget adják az embereknek amire kíváncsiak lennének, és ténylegesen érdekelné őket. Másrészt olyan tematikában tálalják az olvasóknak a híreket, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy lefedi a valóságot. Itthon még jobb a helyzet. Az Index képes volt olyan média címlapként fennmaradni, melyet a magyar internetezők, minden áldott nap megtekintenek. Az említett oldalon még a mai napig van annyi és olyan tartalom, hogy megérje rákattintani.
A Facebook népszerű „újságcímlappá” válásának oka az elképesztően sikeres like gomb. A médiacégek a nagyobb forgalom reményében be is fűzték oldalaikba.
Sajnos ma már ott tartunk, hogy egy médiavállalkozás nem lehet sikeres a Facebook jelenléte nélkül. Ez pedig bizony nagyon negatív hatással van a mlédiacégek hirdetési és márkaépítési lehetőségükre.

Virtuális háborúk a közösségi média piacán

Egy 2010-es cikk szerint: egyesek a következő generáció levelező rendszerének tartják a Titant, ami magába foglalja a Facebookon belüli chatet, levelezéseket, de még az sms- ket is. Az üzenetek egyetlen inboxba érkeznek, így a felhasználók hozzájuthatnak egy @facebook.com- os címhez, amivel a közösségi oldalon belül is küldhetnek illetve kaphatnak üzeneteket. 

Amerikában már nagy táborral rendelkezik az új levelezési rendszer. A Facebook csoport számításai szerint a bevezetés folyamatos, és néhány hónap múlva félmilliárd tag küldhet illetve fogadhat leveleket a Facebook-on. A Facebook alkotója szerint –  "A Titan nem egy „email killer”, ez egy olyan levelezőrendszer, amely magába foglalja az emailt is. Nem számítunk rá, hogy bárki is teljesen feladná a Yahoot vagy a Gmailt a Facebook miatt. A Facebookos email címek és a levelezőrendszer bevezetése milliókat csábíthat el a "konkurenciától", azaz a Yahoo mailtől, a Gmailtől és a Windows live-tól is.

A Snapchat

A napokban utasította vissza a Facebook hárommilliárd dolláros felvásárlási ajánlatát a Snapchat, majd a Google négymilliárd dollárt is felajánlott érte, de mind hiába, egyelőre nem eladó. A Snapchat fejlesztői minden alkalmat kihasználnak arra, hogy népszerűsítsék az alkalmazásukat, és a nagyok „közé” emeljék magukat. Az applikáció képviselője szerint már naponta 400 millió "snapet" töltenek fel a szolgáltatásban, míg a Facebookra „csak” 300 millió képet. Nem igazságos a két szolgáltatást összehasonlítani, a Snapchatre feltöltött tartalom nagy része videó, bár a jelenlegi statisztikák szerint hamar utolérheti a Facebookot is.  Lényegében a Snapchat-en olyan üzeneteket, illetve videóüzeneteket küldhetünk, amelyek a megtekintés után törlődnek. Maga az alkalmazás leginkább a pucérfotók (videók) küldözgetésével debütált. 
A felhasználók és a befektetők is egyaránt odavannak az új alkalmazásért.

Snapchat a Stanford egyetem hallgatóinak a szüleménye, és 2011–ben látott napvilágot iOS –en. Az applilkáció lényege, hogy képeket és videókat rögzíthetünk, amelyeket szöveggel, ikonokkal vagy rajzokkal egészíthetünk ki, és az általunk meghatározott célközönségnek küldhetjük el, ám még azelőtt, hogy elküldjük, megadhatjuk, hogy hány másodpercig lehessen megtekinteni a videót, mielőtt megsemmisíti önmagát. Így eltűnik a készülékről, de még a szolgáltatás tárhelyéről is. 

Ez az új alkalmazás teljesen szemben áll a közösségi média eddigi lényegével, illetve mondanivalójával. A Snapchat „a pillanatot élteti”, míg a like-ok, megosztások szemben állnak az elkészített rövid élettartamú screenshottokkal. Valószínűleg ezért lett olyan népszerű. 

2012 májusában még csak 25 üzenetet küldtek el rajta másodpercenként, novemberre azonban az elküldött fotók száma 1 milliárdra nőtt, és már november végére Androidra is telepíthető lett az app. 

„A Snapchat még mindig egy apró, 5 fős cég, élén a két alapítóval, Evan Spiegellel és Bobby Murphy-vel. De egyik startup sem kezdi hatalmas csapattal a pályafutását, az Instagramot is két ember vitte sikerre, no meg a felhasználók. „

Zuckerberg is felfigyelt a Snapchatre, és decemberben ki is hozták a tökéletes mását, a Facebook Poke appot, ami azonban rövid életet élt és hirtelen tűnt el.
  
Megjelent a Facebook automata

„Az önimádat és a nosztalgia a Facebook népszerűségének két motorja, és ez az alkalmazás szerencsésen ötvözi a kettőt.”

Egy jó ideje újabb „szenzációs” őrület terjed a weben, egy olyan alkalmazás, amely a felhasználó bejegyzései alapján, véletlenszerűen generál egy posztot.
What would I say? (Mit mondanék?) programot a Princeton Egyetem hallgatói alkották meg, Az egyetem hackertalálkozóján az egyikük nyilatkozata szerint: „annyi kávét és Red Bullt ittak, hogy nem tudtak mit kezdeni az energiájukkal.”

A programozók nem terveztek a nyilvánosság elé tárni a megírt szoftvert, csak a barátaikat akarták szórakoztatni.A tájékozató szerint, adataink miatt nem kell aggódni, a program csak felhasználói oldalon fut.  Viszont meg kell jegyezni, mint a legtöbb alkalmazásnál, itt is engedélyezni kell az adatlaphoz, a posztokhoz való hozzáférést.

A program alapját egy „Markov” bot alkotja, mely a korábbi hozzászólások alapján generálja az új szövegeket. Így olyan mondatok, mondatokhoz hasonló „ szerkezetek” születnek, melyek vicces, értelmetlen vagy meglepő hűséggel adja vissza a felhasználó stílusát.

Jó szórakozást!

… A technika eszköz. Egy gép. Amely nem ad semmit, és nem vesz el semmit.

Végezetül következzék a téma kifejtése a saját szemszögemből. Mindig is voltak és lesznek olyan kommunikációs eszközök, amelyeket egyesek elítélnek, mások pedig nélkülözhetetlennek tartanak. Ha csak belegondolunk az informatika, a technológia fejlődésébe, jusson eszünkbe, hogy minden egyes találmány megjelenésekor az emberek kételkedve álltak hozzá. Akár Guttenberg könyvnyomtatásához, akár a telegráf megjelenéséhez.  „Semmi sem vész el, csak átalakul ”. Képzeljük el, hogy milyen fejlődéseken és átalakuláson ment (megy) keresztül a kommunikáció az indián törzsek füstjeleitől kezdve Bell telefonkészülékén át egészen a mai kor virtuális tereiig.

Az általam választott cikkek és az idézet erősen összekapcsolódik, mivel úgy gondolom, hogy a közösségi oldalak jelenléte a mindennapi életünkben egyszerre bizonyul áldásos és áldatlan dolognak. Az ember az egyetlen, aki ezeknek a kommunikációs eszközöknek jó illetve rossz tulajdonságokat tulajdoníthat.  Számos Facebook melletti érvet illetve ellenérvet sorakoztathatnék fel, de ezt inkább a kedves olvasóra bízom.  

Felhasznált források:
A.J. Christian
A fiatalok és a közösségi média színtere
Papa, mama, gyerekek a közösségi oldalakon
A társadalom és a közösségi média 
 Video infografika
(Web)Marketing
Virtuális háborúk a közösségi média piacán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése