keresés

2013. március 28., csütörtök

Lassú a kínai net

Egy kínai internetes cég (a Xunlei) adatai szerint Kína-szerte igen változó az internet sebessége. Ami meglepő, hogy nem a fővárosban, nem a nagyvárosokban és nem is a gazdaságilag legfejlettebb régióban, a keleti parton a leggyorsabb az internet letöltési sebessége. Az országos listát egy közép-kínai tartomány városa vezeti, csak utána következnek a többmilliós metropoliszok.
Az országos átlag 646 kbps (kilobit per secundum), ami a hongkongi átlag egyötöde.

Országos toplista (Hongkongot nem tartalmazza):
  1. Hsziangfan (Hupej tartomány) 1742 kbps
  2. Sanghaj 1000 kbps 
  3. Peking 690 kbps




Gyakori téma a kínai internet lassúsága mind a hazai, mind a nemzetközi médiában. A világ egyik legmeghatározóbb gazdasági nagyhatalma 2011-ben mindössze a 90. helyen végzett Thaiföld és Malajzia után. Az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium tervezi a szélessávú hálózatok modernizálását s akkor talán sikerül elérni a 2500 kbps-os teljesítményt.


forrás

2013. március 16., szombat

A Borsodi Digitális Könyvtár

Tavaly bevezették a digitális tartalomszolgáltatást a Miskolcon található II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, így született meg a Borsodi Digitális Könyvtár. Ez a kassai Jána Bocatia Könyvtárral való összefogással, a Nemzeti Kulturális Alap, és egy vállalkozás támogatásával valósult meg.
A cikk felidézi a Borsodi Digitális Könyvtár régiója geográfiai és kultúrtörténeti múltjának fontosabb eseményeit, különös tekintettel Kassára és Miskolcra. Ezek a történelmi események ugyanis meghatározóak a Megyei Könyvtár digitalizálási programjának iránya és tartalma szempontjából.
2001-2002 körül a megyei könyvtárak digitalizálni kezdték állományukat, ezt az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiuma fedezte. "A digitalizálási eszközök beszerzésével párhuzamosan digitalizálási tervek születtek, s a könyvtárak által digitalizált dokumentumok több esetben felkerültek az intézmények honlapjára."
A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban a megfelelő eszközöket csak részben szerezték be, és csak azokat a dokumentumokat digitalizálták, amelyeket az olvasók igényeltek. Viszont 2004-ben elkészült a régi képeslapok digitalizált gyűjteménye és a "Miskolci kirakat című munka". A további tervek megvalósítását a forráshiány és a hiányos szakmai ismeretek gátolták. Azonban az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiumának 2004-es pályázata kedvező fordulatot jelentett.
Megegyeztek a Jána Bocatia Könyvtárral, és együtt valósították meg a miskolci könyvtár Történeti anyag digitalizálása című pályázatát, a közös történelmi múltra való tekintettel. Együtt választották ki a digitalizálásra szánt dokumentumokat is, meghatározott szempontok alapján. A kész anyagot feltárva, kereshetően, szlovák és magyar nyelven, CD-ROM-on és interneten is elérhetővé kívánták tenni. A GDL (General Document Line) felajánlása miatt a tervezettől eltérő, és annál több dokumentumot sikerült digitalizálniuk.
A cikk leírja a Borsodi Digitális Könyvtár céljait, valamint honlapjának használatát, képekkel segítve ennek megértését.

Forrás

2013. március 4., hétfő

Lonely Day - Chapter Two


http://sg.hu/kep/2013_03/0304fa1.jpgA szerencsejáték-függőség esélye azzal a fejlődéssel nőtt, hogy megjelentek a gépek és gombok, amik kezelése által az ember úgy érezheti, hogy befolyásolja, nyer-e vagy veszít. Kurosch Yazdi linzi pszichológus írt egy cikket és fogalmazott meg érdekes gondolatokat a közösségi oldalak, hát nem is tudom, hogy nevezzem: veszélyeiről. Ugyanis hasonló érzés jelenik meg a Facebook és más oldalak használatánál, mint a játékgépekénél (az irányítás látszata). Ami a virtuális világban létezik, azt valóságként kezelem ("ha valaki like-ol, akkor a barátom?"). Az orvos kifejti, hogy sajnos a fiataloknak nehezebb valós kapcsolatokat kialakítaniuk szemtől szembe (főleg amiatt, mert nincsenek rákényszerülve), így sokszor a könnyebbik utat választják: sok felszínes kapcsolat ápolása virtuálisan; adatlapokká válnak, amit szerkeszthetnek kedvükre, olyan képet mutatnak magukról, amilyet akarnak és egy pillanat alatt megváltoztathatják, látszatra saját magukat is (ez az életben nem megy ilyen könnyen). "A függőség csak olyan dolgokkal kapcsolatban alakulhat ki, amelyek boldoggá tesznek. [...] Ez lehet a helyzet a Facebook esetében is." Yazdi nagyon világosan látja a XXI. századi média működésének veszélyeit - felteszi a kérdést: miért nem szól bele az állam? Ha a pincénk méretét meghatározza, nehogy ránk szakadjon, miért engedi, hogy elárasszon mindenkit az ellenőrizetlen reklám és szenny?
 "Az az egészséges, ha egy 14 éves megtanulja leküzdeni bizonytalanságát és kimer menni a társadalomba". Ebben segítenek a közösségi oldalak? Milyen generációkat nevelnek fel? Generációkat, akiknek a viszonyítási alapjukat, a rálátásukat a világra, fogalmakra, kapcsolatokra, értékekre a social network formálja és alakítja ki.
Szerencsére nem Yazdi az egyetlen szakember, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és talán a gondolat sem csak benne fogalmazódott meg, hogy ezek a dolgok (talán) tönkerehetik az ember életét.
Illuzió. Automatizmus. Felszínesség.