keresés

2016. június 11., szombat

SZEMLE 2016. tavasz/nyár

2016. tavasz/nyár 
iNternetSzemle
az iNapló és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szemleblogja

Adatbiztonság

Albrecht Dániel - Globális terrorizmusveszély
Császár János - Biztonságos adattárolás és veszélyek
Dula Marina - Bitcoin
Dula Marina - Titkosszolgálati megfigyelés/NSA Snowden
Gyura Eszter - Fiatalok a közösségi hálón
Kőműves Renáta - Gyerekek és fiatalok a weben
Laczkó Soma - Adatbiztonság, adatvédelem - szoftverrel, vagy anélkül?
Nagy Roland - A cyberháborúk korában: hogyan zajlik és mit tehetünk?
Palásti Gábor - A digitális Akasha-krónika felé : digitális lábnyomok mindenütt
Pőcze Viktória - Cyberbullying - a kiközösítés új színtere
Szandtner Dániel - Szólásszabadság, jó hírnév védelme
Törő Ágnes - Szerzői jogi problémák, lopások
Vig Dániel - Whaling, social engineering, hack


Panoráma

Hálózati jelenségek
Varga Petra Anett - Sharing economy
Gál Éva - Civil kezdeményezések a weben
Lövei Anett - Rétegkultúrák a weben
Szentgróti Gábor - Rétegkultúrák reprezentációja a weben
Kovácsik Kinga - Videómegosztás
Madarász Lilla - Videómegosztás
Mátrai Csenge Mimi - Képmegosztás
Gál Vivien Tünde - A hálózati kommunikáció napjainkban

Technológai alapok
Tót Barbara - Cloudcomputing
Baka Viktória Csilla - Cloudcomputing
Bondor Edina - GUI
Fehér Viktor - GUI
Máté Emese - produktiv alkalmazások
Martina Fanni - Blog
Szabó Gábor Zoltán - CMS
Ormándi Dorina - web 1.0, web 2.0

Főszereplők
Szoták Boglárka - Amazon
Gergály Nikolett Zsuzsanna - Amazon
Andrási Gergely Dávid - Wikipédia
Takács Mónika - A Microsoft napjainkban
Szilágyi Veronika - Az Apple napjainkban
Sisa Katalin - Az Apple napjainkban
Motyovszki Éva - A Google szolgáltatásai
Turányi Renáta - A Google szolgáltatásai
Jakab Gergely Tamás - A Google stratégiája napjainkban

2016. május 31., kedd

Bitcoin

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amit a Bitcoin hálózatra önkéntesen csatlakozott számítógépek működtetnek. A bitcoin szó kis kezdőbetűvel, a valutát jelöli, míg a hálózat és maga a protokoll nagy kezdőbetűvel írandó. 

Kiderült ki a Bitcoin alapítója?
Sokáig nem lehetett tudni, hogy ki vagy kik állnak a Bitcoin mögött. Idén májusban talán kiderült?! Szinte az egész IT-s világot izgatta, vajon ki lehet a rejtélyes atyja a digitális valutának, a Bitcoinnak. Voltak, akik magányos hőst, mások bankok szövetségét vizionálták a Satoshi Nakamoto név mögött. A kíváncsiság akkora volt, hogy – egymillió dolláros csaliként – még közgazdasági Nobel-díjra is felterjesztették a titokzatos alapítót. Decemberben már felmerült egy név, Craig Steven Wright-é, amikor az ausztrál rendőrség lerohanta a techvállalkozó házát. Most a 45 éves ausztrál informatikai és biztonsági tanácsadó, komoly bizonyítékokkal szolgált arról, hogy tényleg ő az a titokzatos Satoshi Nakamoto. Azzal kapcsolatban, hogy miért most lépett a nyilvánosság elé azt mondta, szerette volna eloszlatni a negtív mítoszokat, félelmeket és félretájékoztatásokat a Bitcoinnal kapcsolatban.

2016. május 30., hétfő

Titkosszolgálati megfigyelés/NSA Snowden

Nyugodjon bele, valaki biztosan lehallgatja!
A 2013-ban kirobbant Snowden ügy kapcsán több olyan dokumentum is kiszivárogott, melyekből kiderült: az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala tömegesen figyelte meg az USA és a világ más területein is az emberek telefonjait és számítógépeit. Az amerikai szenátus idén májusban szavazta meg a Freedom Act néven emlegetett törvényt, amely szerint amerikai állampolgárokat nem lehet tömegesen lehallgatni. A törvény 2015. november 30-ig írta elő az NSA-nek az amerikai állampolgárok tömeges lehallgatásának beszüntetését. Természetesen, nekünk, nem amerikai állampolgároknak bele kell nyugodnunk, hogy továbbra is lehallgatnak! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idén május elején betetőzött újabb lehallgatási botrány. Az NSA már évekkel korábban elismerte, hogy lehallgatja Angela Merkel német kancellár telefonját, a hír Németországban hatalmas közfelháborodást váltott ki. Majd idén májusban az is kiderült, hogy anémet titkosszolgálat együttműködve az NSA-val figyelte a francia elnöki palota, az Európai Bizottság és néhány európai fegyvergyár telefonjait és levelezését. Ebből is látható, hogy a lehallgatás mindenkit utolér.

A cyberháborúk korában: hogyan zajlik és mit tehetünk?

Manapság gyakran hallott téma a világhálón dúló háború, az állandó behatolások és feltörések, valamint, hogy adataink nincsenek biztonságban. Utóbbi állítást mi sem támasztana jobban alá, mint hogy a világ legjobban védett szervereit és honlapjait rendszeresen bénítják meg hekkerek vagy hekkercsoportok.

2016. május 11., szerda

Ad-blocking

Ad-blocking
Napjainkban a technológia fejlődésével egyre erősebbé válik a reklámok jelenléte az interneten. Sajnos ma már alig lehet megnézni egy videót, megnyitni egy weboldalt anélkül, hogy reklámokba ütköznénk, melyek jobb esetben diszkréten az oldal szélén vannak elhelyezve, rosszabb esetben a megjelenítő tartalomra kerülnek rá, vagy vörösen villognak, hangot adnak ki (ez utóbbi kettő többnyire egy csalás része), ezzel használhatatlanná téve az oldal tartalmát. Ezen probléma kiküszöbölése érdekében készülnek az úgy nevezett ad-blockerek, melyek seítségével a reklámok jelentősebb részétől megszabadulhatunk. Azonban mivel a reklámból pénz folyik be a kérdéses felületek üzemeltetőjéhez, nem érdekük ezen blockerek sikeressége és a portálüzemeltetők sajnos egyre drasztikusabb módszerekkel lépnek fel a különböző megoldások ellen.

Trollkodás

A trollkodás
A troll olyasvalaki, aki a szerkesztőket, adminisztrátorokat, fejlesztőket és a közösség egyéb tagjait próbálja zavarni, méghozzá szándékosan, előre megfontolt módon. A trollkodásra remek példa a Facebook-os élet iskolája troll, aki áldozatainak azon felhasználókat szemelte ki, akik akik a Facebookon oktatási háttérként azt adták meg, hogy "Az Élet Iskolája, ahol az Isten a tanár!!!"
A közösségi oldalon van lehetőség arra, hogy profilképet csatolhassunk minden oktatási intézményhez, ahova általában az adott intézmény címere, vagy egy az épületről készült  fotó szokott felkerülni. Elképzelhető, hogy a troll  regisztrált egy hamis felhasználót, akinek az Élet Iskoláját adta meg alma materként, majd az iskola frofilképéhez feltöltött egy nagy vörös színű LOSER feliratot és munkája végeztével végül törölte a felhasználói fiókot. Az eredmény: a jelenleg több, mint 4000 embernél, akik ezzel a fiktív iskolai háttérrel rendelkeznek a Facebookon, egy vörös „LOSER” felirat jelenik meg.

2016. április 20., szerda

Cyberbullying - a kiközösítés új színtere

A cyberbullying - vagy másképp cyber megfélemlítés korunk egyik új, borzalmas találmánya a kiközösítésre. Az internet terjedésével egy új felületet kaptunk a kapcsolattartásra, de ezzel együtt egy új támadási felületet is. Ez azért problematikus, mert manapság már az internettel kelünk és fekszünk - reggel a telefonunk ébreszt, ami már látjuk az új üzeneteket és értesítéseket.




Cenzúra, kényes adatok védelme vs. információszabadság

Kutatás az internetes cenzúráról
Az internetes-cenzúra egyre erősebb a világban. Egy korábbi tanulmány alapján 40 megvizsgált országból 26 blokkolja/megszűri a politikai vagy társadalmi érdekeltségű tartalmakat. Iránban, Kínában és Szaúd-Arábiában számos témát cenzúráznak, és az ezekkel kapcsolatos tartalmak széles skáláját blokkolják, politikai, szexuális jellegű, kulturális vagy vallással kapcsolatos alapon. Míg Dél-Koreában csak egyetlen témát korlátoznak erősen: Észak-Koreát. A kutatásból az is kiderül, hogy hat országban módszeresen szűrik a politikai tartalmakat. Ezek Mianmar, Kína, Irán, Szíria, Tunézia és Vietnám. Illetve hét olyan országot találtak, ahol a társadalmi szempontokat érintő tartalmakat szűrik széles körben. Ide tartozik Irán, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán, Tunézia, az Egyesült Arab Emirátusok és Jemen. Ezekben az országokban jellemzően azokat a tartalmakat blokkolják, amelyeket a cenzorok szerint sértik a társadalmi normákat (pl. pornográfia, a melegekkel és a leszbikusokkal kapcsolatos információk, illetve a szerencsejáték). Emellett társadalmi szempontokat Franciaországban és Németországban is érvényesítenek, ahol a holokauszt tagadását és a náci eszmék népszerűsítését akadályozzák. A felmérés megállapította, hogy Myanmarban, Kínában, Iránban, Pakisztánban és Dél-Koreában a „legkiterjedtebb a nemzetbiztonsági szempontokat érvényesítő szűrés”.

2016. április 13., szerda

Gyerekek és fiatalok a weben

A mai világban már szinte mindenkinek van okostelefonja. Bármerre is járunk a nap folyamán azt látjuk, hogy a körülöttünk lévők telefonjaik képernyőjébe bújnak. Mikor metróval utazok reggelente, szeretek körbenézni, és feltérképezni ki mit csinál. Jó esetben akad egy-egy beszélgető baráti társaság, újságot olvasó néni vagy bácsi, zenét hallgató fiatal, az összes többi utas viszont fel sem pillant telefonjából, okoskészülékéből. Szorgalmasan gépelnek, nyomkodják kütyüjeiket és nem törődnek azzal, mi zajlik körülöttük. Sajnos ez nem csak utazás közben van így, hanem az iskolában, munkahelyünkön, baráti összejövetelek, mozizás, séta alkalmával is. Hiába vagyunk körülvéve emberekkel, mi mégis telefonunkkal vagyunk elfoglalva. Sokan úgy gondolják, hogy manapság ez a fiatal generáció nagy problémája, vannak akik úgy vélik, hogy a mai világban ez a legfontosabb információszerzési lehetőség. 

2016. április 6., szerda

Biztonságos adattárolás és veszélyek

Vint Cerf, a google hivatalos evangelistája és az internet egyik atyja 2014 decemberében egyik előadása során arra hívta fel a figyelmet, hogy digitális javaink könnyen eltűnhetnek. Ha nem teszünk semmit a digitális adatok megőrzéséért, akkor semmi esélyünk sincs arra, hogy megismerhessük a múltat. Az a paradox helyzet áll fenn, hogy a 60-as évekbeli levelezéseket könnyebben fel tudjuk tárni, mint amik a 80-as években keletkeztek, amikor beköszöntött az internet korszak, és egyre több információ ment át a számítógépesítés folyamatán. Ennek pedig az az oka, hogy az emberek nem rendszerezik az elektronikus dokumentumokat, akár még le is törlik, mondván, hogy azok már nem fontosak. Pedig lehet, hogy a jövő emberei számára nagyon is azok.

Globális terrorizmusveszély

A terrorizmusveszély egyre jobban elterjed napjainkban és már számos példája van. Bár világszinten (manapság lassan már csak Európa szinten) Magyarországon a terrorveszély a többi országhoz képest alacsony, a kibertérben már más a kérdés.
A számtalan lékkel rendelkező biztonsági rendszerekből mindössze néhány év elteltével a központosított magyar kibervédelem képes volt egy olyan erős rendszert kiépíteni, hogy még a NATO és a visegrádi négyek kibervédelmében is központi szerephez jutott. A magyar politika viszont nem hazudtolta meg önmagát és ebből a sikertörténetből is bukást csinált. A magyarok informatikai képességei pár hónap alatt eltűntek, egy korábban a kibervédelmi központot vezető szakember véleménye szerint nagy rá az esély, hogy orosz nyomás áll ennek a hátterében (ezzel elvesztettünk egy még ki se robbant kiberháborút).

Szerzői jogi problémák, lopások

A 21. században adatbiztonsági szempontból nagyon fontos minden személy számára, hogy csak olyan információk kerüljenek ki nyilvánosan, amelyeket meg is szeretne osztani másokkal. Azonban mára ez már nem ilyen egyszerű. Számos interneten terjedő vírust hoztak létre annak érdekében, hogy mások adatait elvehessék és alkalomadtán azzal visszaéljenek. Mindezt úgy, hogy a sértett személy nem is biztos, hogy tud róla.
Ilyen, ehhez hasonló lopások nem csak magánszemélyekkel fordulhatnak elő, hanem akár cégekkel is. Ilyen esetek a könyvtárakkal is megtörténhetnek, általában a digitalizált források nyilvánosságra hozatala által. Az általam választott cikkeket is ezzel kapcsolatban írták meg.

Fiatalok a közösségi hálón

Veszélyes a Facebook?

A mai világban már egyre jobban elmondható az a tény, hogy a fiatalok és idősek is már digitálisan is léteznek. Élő, működő tagja és része az olyan hálózatoknak, mint az amerikai Facebook vagy az orosz Vkontaktye. Fényképeket töltenek fel, kommenteket írnak, különböző cikkeket,/híreket osztanak meg, ismerkednek és kapcsolatokat építenek. Sokan azon a véleményen vannak, hogy ártalmatlan, ami többé kevésbé igaz, ha okosan és bölcsen használják.
"Mi is az a közösségi háló?

A digitális Akasha-krónika felé : digitális lábnyomok mindenütt

A ciklikus világszemlélet szerint a világ "fejlődése" lényegileg azonos köröket fut be, amelyben az univerzális analógia elv hatja át a létet. A kortárs anyagi világ párhuzamos virtuális valóságában felépülő világkönyvtár leképezi az ősi hindu tradíció Akasha-krónikáját. Az Akasha-krónikában a létezés minden szférájának minden mozzanata "automatikusan" leképződik: a tettek, lények, állapotok, tárgyak, szándékok, gondolatok, érzelmek lenyomatai az éterben maradnak fenn. Ezt a krónikát nem írja senki, a lét és archiválása nem különíthető el, együttállásuk biztosítja a totális "létkönyvtár" lehetőségét. A (poszt)modern irodalom (Borges) és könyvtár törekvései (általános digitalizálás, világkönyvtár felépítése) közvetlen előkészítései a webes létkönyv megszületésének. A digitális lábnyom jelensége arra a földi-emberi kísérletre utal, ahol hasonlóan teljes, világszerű, "örök" lenyomatai képződnek a világhálóra költöző életnek. Az infokommunikációs technológia fejlődése lehetővé teszi a digitális feljegyzések széles körűvé és önmozgóvá válását is. Az Akasha-krónika személytelenségének és ugyanakkor abszolút (létet meghaladó) alanyiságának (Brahman) párhuzamos minősége a digitális Akasha-krónika esetében vajon hová mutathat?

Szólásszabadság, jó hírnév védelme; véleményszabadság (az érte való felelősség); netneurality

Mint minden fórumon, az interneten is nagyon fontos a semlegesség. És hogy mit is jelent ez pontosan? A Tim Wu által megalkotott netsemlegesség fogalom arra utal, hogy az interneten mindenféle tartalom, minden adat egyenlő, ezért minden adathoz ugyanúgy hozzáférést kell biztosítani az internetnetfelhasználóknak. Továbbá az internetes szolgáltatóknak is egyenlő értékűként kell tekinteniük minden weboldalt, nem szabad egyiket sem a másik fölé helyezni, rangsorolni, engedni kell a felhasználónak (internetes hírportál esetében az olvasónak), hogy ő döntse el, melyik tartalom helyes és egyezik az értékrendjével.

Whaling, social engineering, hack

Social engineering


A social engineering, melyet a magyarban pszichológiai manipulációnak neveznek, azt takarja, amikor egy jogosultsággal nem rendelkező személy, egy jogosultsággal rendelkező átverésével, illetve megtévesztés által adatokat akar kinyerni vagy a rendszerbe szeretne bejutni. Azért manipulatív a tevékenység, mert az emberek két tulajdonságát használja ki: az emberek általában segítőkészek és próbálnak segíteni azokon, akik segítséget kérnek, valamint az emberek többsége kerüli a konfliktust.

A pszichológiai manipuláció lépései


Adatbiztonság, adatvédelem - szoftverrel, vagy anélkül?

A hálózatiság, illetve az Interneten való jelenlét mára közel sem olyan elérhetetlen, mint korábban volt. Egyik példa erre, hogy már 2012-ben minden 5. ember rendelkezett szélessávú-internetkapcsolattal Magyarországon, mindezek mellett pedig Deutsch Tamás 2016. 04. 07-én megerősítette a korábbi ígéreteket, miszerint 2018-ra a magyar kormány minden településen elérhetővé teszi az ingyenes (szélessávú) wifi-t.
Ennek hozományaként azonban kérdés, hogy az átlagfelhasználó fel van-e/lesz-e készülve erre?

2015. december 18., péntek

SZEMLE 2015. nyár/ősz

cenzúra, globalizáció
02 - Graber Brigitta - Cenzúra Kínában
29 - Zilahi Richard - Hogyan és milyen esetekben szabályozza az internetet az aki megteheti?

privacykommunikáció
22 - Kovács Zsuzsa - A személyes adatok védelme a mobil hálózatiság korában
06 - Liska Enikő - A Facebook mindennapi életre gyakorolt hatásai
07 - Mátyás-Peti Norbert - A Facebook, mint virtuális világ

privacysecurity
28 - Vitéz Veronika - Adatlopások, adatbiztonság, hack (Mr. Robot), hoax és a tapasztalatlan felhasználók 
08 - Molnár Ildikó - Adatlopások, hack, adatbiztonság, Mr. Robot
11 - Tanai Dóra - A Nagy Testvér jelenség 

copyrightp2peustreaming
14 - Agárdi László Lehel - Szerzői jogi aktualitások
27 - Veres Zsuzsanna - A szerzői jog az e-book korában

musicadvideoimagetv
04 - Kelemen MártaStreaming média a zeneiparban
18 - Jurinka Ibolya - A streaming média a zeneipar jövője
03 - Hajdu Katalin - Fényképezés és fotómegosztás hatása a közösségi weben és a média átalakulásában

Nokia Samsung Microsoft Android tabletpc wearable - cloud
24 - Medgyesy Bence - A Microsoft törekvései és küzdelmei a piacon

Business - Google - Yahoo - Amazon - startup
30 - Zsoldos Péter - Áttekintés a startupok helyzetéről - 2015.
23 - Marinyák Dávid - Google - Facebook - Microsoft - Apple - Samsung? Ki lesz a világ ura?

society mobil money - shopping meme neonomad -app pornográfia future - sharing economy
16 - Csákányi Réka - A hálózatiság társadalmi hatásai
12 - Tóth Fruzsina - Bitcoin "aktuális kisokos"
10 - Szikszai Tamara - Hálózati társadalom és társadalmi igények - mémek, trollok, pornográfia
21 - Kovács Dávid János - Hálózati tartalom és társadalmi igények - mémek, trollok

technology search future magyar semanticweb folksonomypc hardware
20 - Kazinczy Barbara - Smart City fejlesztések
09 - Prepok Regina - A virtuális és kiterjesztett valóság
19 - Kasza Zsuzsanna - Virtuális és kiterjesztett valóság (GoogleGlass és utódai) - felhasználási lehetőségek.
01 - Benczur Zsóka - Okos háztartás, tárgyak, eszközök - a "dolgok internete" - "internet of things" - veszélyek
26 - Simon Tünde - Okos háztartás, tárgyak, eszközök - a "dolgok internete" - "internet of things" - veszélyek

book ebook tabletpc -library magyar
17 - Eiler Gabriella - Digitális gyűjtemények Magyarországon - korszerűek-e?
05 - Lencse Karolina - Digitális gyűjtmények világszerte - előremutató példák
25 - Opálka Tamara - Könyvtárépítészet, érdekes könyvtárak

*
Kronologikus hírszemle
*
Tematikus összefoglaló cikkek (decemberben)


i m p r e s s z u m
az
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

Adatlopások, adatbiztonság, hack (Mr. Robot), hoax és a tapasztalatlan felhasználók

A félév során írt cikkek összefoglalója az adatlopások, adatbiztonság, hack (Mr. Robot), hoax és tapasztalatlan felhasználók témakörökben.

2015. december 17., csütörtök

Smart City fejlesztések összefoglalása

A világ lakosságának nagy része nagyvárosokban él. 2030-ra a szakemberek számításai szerint, ha ilyen ütemben folytatódik az urbanizáció az emberek 70%-a városi lesz. Ennek következtében időben el kezdtek gondolkozni az érdekeltek a fenntarthatóság kérdésein. A céljuk az, hogy minél kevesebb ráfordítással maximális energia kihasználás történjen, a lehetőségek szerint energiatakarékos és környezetkímélő megoldásokkal. A világ nagyvárosai számos „okos” megoldással rendelkeznek. Igaz a fejlettségük nem egyforma. Egy város fejlettségi szintjeit a legjobban egy lépcsőhöz lehetne hasonlítani. Különböző fokokat kell teljesíteni ahhoz, hogy okossá váljanak.

Fényképezés és fotómegosztás hatása a közösségi weben és a média átalakulásában

"Ha a fényképezőgép szublimált fegyver, akkor a fényképezés szublimált gyilkosság" - vallja Susan Sontag amerikai író és filmrendezőnő. A 20. század meghatározó egyénisége A fényképezésről című könyvében, hat esszé során fejtette ki gondolatait a fényképek erejével kapcsolatban. Sontag elsősorban kulturális jelenségként vizsgálta a fényképezést. Manapság, a virtuális világ fénykorában már beláthatjuk: valóban megéri mélyebben foglalkozni a témával.

2015. december 15., kedd

Hálózati tartalom és társadalmi igények - mémek, trollok


A félév során különböző mémekkel és más, neten történő emberi tevékenységekről írtam, leginkább a trollkodásról. Összefoglaló.


Adatlopás, hack, Mr Robot: összefoglaló

Az adatlopás olyan probléma, amivel a mindennapok során szembesülünk, mégis van néhány jelentősebb esemény, ami az elmúlt pár hónapban történt. A kínai hackerek a világon a legaktívabbak, az ő támadásaikra folyamatosan számítani kell, idén már az amerikai kormányhoz is megpróbáltak betörni. A Kínához kapcsolódó támadásokon kívül is történt még egy nagyon fontos eset: novemberben az Anonymous üzent hadat az Iszlám Államnak, amely harc még mindig folyamatban van. Ugyancsak idén készült egy nagysikerű sorozat, a Mr. Robot, amely valósághűen mutatja be a hackerek világát. Nézzük hát a múlt félév híreit:

Cenzúra Kínában (Összefoglaló)

A kínai cenzúrának lassan saját történelme van, elvégre a kezdetei évekre tehetők. Sok ország cenzúrájának szolgál példaként, de még egyik másik ország sem tudott egy ennyire tökéletes, mindenre kiterjedő gépezetet kiépíteni. Mára egész Kína területén szigorú törvények szabályozzák az internethasználatot. Ezeknek elsődleges célja az ideológia védelme. Az évek haladtával pedig már nem csak az internetre és az írott sajtóra terjedtek ki ezek a korlátozások, de a filmiparra is.

A Stanford Egyetem digitalizált műtárgyai



Egy hatéves projekt keretén belül digitalizálta műtárgyait a Stanford Egyetem művészeti központja, az Iris and B. Gerald Cantor Center for Visual Arts, melyeket nemrég online hozzáférhetővé tettek. A 45.000 művészeti alkotás bárki számára ingyenesen megtekinthető.